A látásnak joga van az élethez

Magyarország Alaptörvénye

Az Alkotmánybíróság több határozatában is megerősítette a szabályozás létjogosultságát, ugyanakkor a bő másfél évtizedes jogalkalmazói gyakorlat ezzel szemben nem minden esetben tekinthető következetesnek. Az emberi méltóság jogi fogalmáról Az ember létezése és méltósága mint maga az emberi egység, valójában nem is jog.

Az emberi lényeg a jog számára tulajdonképpen hozzáférhetetlen. Az emberi jogok katalógusában és a modern alkotmányokban az emberi élet és méltóság ezért elsősorban mint a jogok forrásai, mint jogon kívüli értékek szerepelnek, amelyek sérthetetlenek. E sérthetetlen értékek tiszteletben tartásáról és védelméről kell a jognak gondoskodnia. AB határozat]. Az emberi méltóság kiemelkedő érték, a jog számára megközelíthetetlen és hozzáférhetetlen.

Definiálni, valamennyi részelemét összefoglalni, lényegét megragadni a jog technikai értelemben nem tudja, védelmét ellenben a kimerítő meghatározás hiányában is biztosíthatja. A jog tartalmának körülírásakor az Alkotmánybíróság filozófiájának hátterét a keresztény természetjog világnézete és a kanti morálfilozófia adja.

Az emberi méltósághoz való jog tehát az élethez való joggal egységben minden más alapjog korlátozásának abszolút határa, a lényeges tartalmon belül az érinthetetlen lényeg. Az emberi méltósághoz való jog és az alapjogok lényeges tartalmának összekapcsolása nyilvánvalóvá tette, hogy az Alkotmánybíróság az alapjogi rendszert mint értékrendszert veszi figyelembe.

Abból az elvi megfontolásból indult ki, hogy az Alkotmány alapjogi rendszere nem szétszórt vagy különálló jogok összessége, hanem egy egységes egész, amelynek alapja és forrása az emberi a látásnak joga van az élethez való jog. Végső soron minden jog visszavezethető rá, belőle további jogok is levezethetőek. Tehát az alapjogok egymást átszövik, egymást feltételezik, de bármilyen alapjogról legyen szó, korlátozásuknak van egy abszolút határa.

A jog másik funkciója az egyenlőség biztosítása, azáltal, hogy a méltóság mindenkit egyenlően megillet. Az emberi méltóság csak az élethez a látásnak joga van az élethez joggal összefüggésben, azzal egységet képezve korlátozhatatlan lásd a halálbüntetés, abortusz, eutanázia kérdéseitha attól elválik, az egyes, belőle származó részjogosítványok már korlátozhatóak.

Az emberi méltóság védelme és a sajtószabadság Európában Az emberi méltóság védelme nem pusztán a közös európai médiaszabályozás, hanem a közös európai jogrend egyik alapja. E szabályozásokra jellemző, hogy az emberi méltóság védelmét a jó hírnév és a becsület megsértésének alternatívájaként vagy azokkal azonos, esetleg a szabályozásban azok mellett szereplő rendelkezésként tartalmazzák.

Az emberi jogok, az emberi méltóság és az alkotmányos rend védelme a magyar médiaszabályozásban*

Eltérő úton járnak tehát, mint a magyar szabályozás, amely az általános személyiségvédelmen keresztül polgári és büntető törvénykönyv rendezi a médiában elkövetett személyiség-sértések kérdését is, és a személyiségi jogok védelmét nem emeli be a médiaszabályozásba. Ez azt is jelenti, hogy ezekben az államokban a méltóság jó hírnév, becsület megsértése esetén médiahatósági eljárás indulhat. A sajtószabadság és az emberi méltóság védelmének ütközései a magyar jogrendszerben Alapvető kérdés, hogy az emberi méltóság milyen módon és mértékben lehet a sajtószabadság korlátja.

A két, az alapjogi hierarchiában egyaránt magasan álló jog ütközése nehezen feloldható ellentétet jelent. A sajtószabadság korlátjaként jelentkező szabályok függetlenül attól, hogy közvetlenül a médiaszabályozásban szerepelnek-e, vagy más törvényekben, mint például a Ptk. Az egyenlő emberi méltóságot támadó gyűlöletbeszéd tilalma, a nevesített személyiségi jogok képmás, hangfelvétel, személyes adatok védelme, jó hírnév, becsület stb.

Maradva a szólás- és a sajtószabadság szempontjából közvetlenül releváns rendelkezéseknél, a Ptk. A büntető- és a polgári bírói gyakorlatot áttekintve azt láthatjuk, hogy a Btk.

Ki a látássérült? – Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének A jó hírnév, becsület, emberi méltóság egymástól elválasztható személyiségi jogok, melyek egymással szoros kapcsolatban állnak.

AB határozat], így belőle ered a hogyan lehet helyreállítani a látás otthoni receptjeit és a jó hírnév joga is. A jó hírnév és a becsület a személyről kialakult társadalmi értékítéletet védi. A Ptk. A jó hírnév megsértését megalapozza az, ha a valótlan tényállítás alkalmas az érintett személy hátrányos társadalmi megítélésének kiváltására BH Jó hírnevet valótlan vagy hamis színben feltüntetett valós tény állításával, illetve valótlan tényen alapuló véleményközléssel lehet megsérteni, a polgári jogi becsületsértésre pedig csak a véleményközlések alkalmasak.

Magyarország Alaptörvénye

A Btk. Rágalmazás tehát csak tényállítással, becsületsértés pedig véleményközléssel követhető el. A becsület nehezen megragadható fogalom a jog számára, alkalmatlan az általánosításra, a személyiség egyéni, belső értékeire vonatkozik.

Fontos megjegyezni, hogy jó hírneve — mind a polgári, mind a büntetőjogban — jogi személynek, más jogalanynak is lehet, így a közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó szerveknek is pl.

Ugyanakkor a jogi személyek és más személyösszességek becsülethez való jogát csak a büntetőjogi gyakorlat ismeri el pl.

Hungary ügy, no. A polgári jogi gyakorlat azonban a becsület fekete foltok látással kizárólag a természetes személyekhez köti, az emberi személyiség sajátosságaként azonosítja. A büntetőjogi jogalkalmazói gyakorlat az emberi méltóságnak sajátos értelmezést ad: a méltóságot a becsület részeként említi, és a gyalázkodó, lekicsinylő megnyilvánulásokat a becsülethez való jogon túl az emberi méltóság megsértéseként értékeli BH A BH Ez az állandósult bírói gyakorlat összemossa a hírnév, a becsület és az emberi méltóság fogalmát, és utóbbinak olyan szűkített értelmezését adja, amely nem választható el a becsülettől.

Tekintettel azonban arra, hogy a Btk. A polgári peres ügyekben az emberi méltóság értelmezése már problematikusabb. A legtöbb döntés ugyanis egymás megfelelőiként értelmezi a becsület és az emberi méltóság jogait.

  • Látás az atlétikában
  • Arról van szó, hogy már a szociális jogok megjelenésének hátterében is az a felismerés húzódott meg, hogy a vagyoni különbségek által előidézett gazdasági-szociális eredetű hátrányok akadályozzák az alapjogok érvényesülését a társadalom azon tagjai számára, akik megfelelő tulajdonnal, jövedelemmel nem rendelkeznek.
  • Hogyan kell kezelni a látást mínusz 4
  • Любопытно, было ли это случайностью или частью жизненного цикла этих странных существ.
  • Rossz a látás helyreállításához
  • Látás 0 9 mit jelent a dioptriákban

Szintén a Pécsi Ítélőtábla állapította meg, hogy ha valakinek az arcképét egy meztelen női testhez montírozzák, és ezáltal azt a látszatot keltik, hogy a képen a felperes egy iskolai tanárnő látható, az a jó hírnévhez és a képmáshoz való jog megsértése mellett megvalósítja az emberi méltóság megsértését is BDT Utóbbi döntések azt igazolják, hogy a Ptk.

Felmerültek továbbá értelmezési nehézségek azzal kapcsolatban is, hogy miként kell értelmezni az emberi méltóság védelmét a médiaszabályozás területén. Az emberi méltóság mint eszme és mint konkrét jog ugyanis a jogrendszer számos pontján felbukkan, és összetettségére tekintettel sokszor más és más jelentéssel ruházzák fel a különböző jogalkalmazó és jogértelmező szervek.

Az emberi méltóság ugyanis minden alapvető jog és minden személyiségi jog közös eredője, ugyanakkor konkrét alkalmazásakor konkrét tartalommal kell felruházni; így megengedhető, sőt szükségszerű az, ha az egyes jogszabályok vagy jogágak, jogterületek vonatkozásában önálló, de azon belül külön-külön következetes értelmezéssel használják a jogalkalmazók. A médiaszabályozás — Az tól AB határozat vizsgálta, amely szerint az alkotmányos rend tiszteletben tartásának kötelezettsége a médiaszabályozásban alkotmányosan előírható.

a látásnak joga van az élethez

Az alkotmányos rend a médiaszabályozásban külön a látásnak joga van az élethez definiált, a jogrendszerben azonban egyértelműen azonosítható tartalommal bíró jogi kategória. Ilyen volna például, ha a műsorszolgáltató folyamatosan az alkotmányos rend alapját alkotó egyenlő emberi méltóságot semmibe vevő ideológiát hirdetve tevékenykedne. Azaz az alkotmányos rend megsértése súlyos, a rend alapjait vagy egészét a látásnak joga van az élethez vonó, sértő magatartás lehet, az Alkotmányban szereplő egyedi rendelkezés sérelme pl.

A Médiatörvény [Rttv. Nem világos, hogy ez alapján bármely emberi jog mögött álló bármely érték megalapozás okot adhat-e a hatósági eljárásra, és tisztázatlan, hogy mit tekintünk az emberi jogok mögött álló értékeknek, illetve, hogy ezek bekerülhetnek-e a jogalkalmazói gyakorlatba. Az önrendelkezési jog azonban, mint általános cselekvési szabadsághoz való jog, a jogérvényesítéstől való tartózkodás, a nem cselekvés jogát is magában foglalja.

A látásnak joga van az élethez önrendelkezési jog tehát azt a jogot is magában foglalja, hogy valaki jogsérelem esetén ne vegyen igénybe bírói utat, illetve jogait más módon ne érvényesítse. Megítélésünk szerint az Alkotmánybíróság határozata — arra figyelemmel, hogy a médiaszabályozás a közönséget, és nem közvetlenül a médiatartalmak által érintett személy eke t védi — úgy értelmezhető megfelelően, hogy a jogsértések esetén a jogalkalmazónak ketté kell tudnia választani a kizárólag az egyéni jog, valamint az emberi jogok emberi méltóság intézményes tartalmának sérelmét megvalósító eseteket, és — a köz érdekében fellépve — utóbbiak védelmében járhat csak el.

A médiaszabályozás — A médiaszabályozás Az Smtv.

Az élethez való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, s mint ilyen, sérthetetlennek minősül az emberi méltósághoz való joggal egyetemben. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Az egyik a halálbüntetés, a másik az eutanázia, a harmadik pedig az abortusz. A halálbüntetés az államnak az a joga, hogy megfoszthatja törvényes keretek között polgárait az életüktől, tehát megölheti őket törvényben lefektetett büntetés keretében. Magyarországon ma tilos a halálbüntetés a fent idézett alaptörvényi passzus alapján — csakúgy, mint az Európai Unió összes többi tagállamában.

A tárgyi hatályon túlmenően a rendelkezés tartalma is alaposan megváltozott. A látásnak joga van az élethez szövegben tehát a korábbi szabályozáshoz hasonlóan szerepelt az alkotmányos rend és az emberi jogok védelme, de külön tényállásban szerepelt az emberi méltóság védelme, azon belül pedig egy újabb, speciális tényállás az emberi méltóság megsértésének konkrét esetéről szólt a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők védelmében.

Fontos változás volt a ben hatályba lépett szabályozásban, hogy a műsorszámok készítésekor történt méltóságsértések is tiltottá váltak. Az erre irányuló korábbi ORTT 13 határozatokat a bíróság a felülvizsgálat során a korábbi szabályozásra tekintettel rendszerint megsemmisítette; a testület pl.

A jogerős bírósági ítélet kimondta, hogy a műsorszolgáltató és a szereplők között létrejött szerződések tartalmának vizsgálatára a hatóság nem jogosult. Szintén a műsorszolgáltató műsorkészítési gyakorlatának sérelmes volta miatt állapította meg az ORTT az Rttv. A bíróság azonban azt az álláspontot erősítette meg, amely szerint a médiatörvény alapján nem vizsgálható sem a műsorkészítés folyamata, sem a műsorszám utóélete; a hatóság kizárólag a műsorszámban látottak és elhangzottak alapján állapíthatja a látásnak joga van az élethez az emberi jogok sérelmét.

Megjegyzendő, hogy a közzétételhez történt hozzájárulás visszavonása tekintetében elsősorban az Smtv. AB határozat nyomán szükségessé vált törvénymódosítás során pedig — az AB döntéséből nem kötelezően következően — ez a rendelkezés Ennek feltehető indoka az volt, hogy az AB az emberi méltóság megsértésének tilalmát a médiaszolgáltatások vonatkozásában azok társadalomra gyakorolt jelentős mértékű hatása miatt tartotta alkotmányos rendelkezésnek, azaz a testület szerint a médiaszolgáltatásokban közzétett médiatartalom korlátozása megengedett, és nem annak készítési módja, vagy a készítés folyamata során tanúsított magatartás, erre pedig a jogalkotó figyelemmel volt, és módosította az érintett rendelkezést annak ellenére, hogy az AB konkrétan e kérdéssel döntésében nem foglalkozott.

Az emberi méltóság védelme kapcsán a jogalkalmazásnak a jogalkotó eredeti szándéka szerint egységes, koherens álláspontra kellett volna helyezkednie, amely a hatósági ügyben szereplő adott médium jellegétől független. Az általános véleményszabadságnak is vannak olyan korlátai, amelyek a nyílt közösségi vitát, egyben mások jogait védik és csak keveseknek jut eszébe, hogy a véleményszabadság biztosításának állami kötelezettségéből következne pl.

AB határozat értelmében alkotmányos szabályok, és a látásnak joga van az élethez sajtótermékekre nézve is előírhatók. A testület a két szabályt hasonló megközelítésből ítélte alkotmányosnak, tekintettel arra, hogy azon közlések, amelyek megsértik ezen előírásokat, az alkotmányos rend és a demokrácia alapértékeit vonják kétségbe.

Ez szükségszerűen súlyos antidemokratikus magatartást feltételezne a médiatartalom-szolgáltató részéről, az emberi jogok, a demokratikus társadalmi rend alapvetéseinek pl. Az Alkotmánybíróság es döntése a es korábbi döntés érveléséhez e kérdésben nem tesz hozzá sokat.

Megítélésünk szerint a demokratikus alapértékek tagadásának tilalma nem tekinthető a sajtószabadság aránytalan korlátozásának, mert egyértelműen súlyos magatartást feltételez, és a médián keresztül szükségszerűen felerősödő véleményeket korlátozza.

Új jövőkép kapcsolatok, ha például a Btk.

a látásnak joga van az élethez

Az Alkotmánybíróság döntése egyetértőleg idézi a testület es — korábban tárgyalt — határozatát. Az Alkotmánybíróság az emberi méltóság általános védelmét a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban továbbra is alkotmányosnak tartja. Ennek fő indoka a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatban már többször feltűnt médiahatás-teória.

a látásnak joga van az élethez

Megjegyzendő, hogy a hatáselméletet sokan vitatják, és valóban felvethető, hogy a mai konvergens médiavilágban a televízió és a rádió éles megkülönböztetése a sajtótól a szabályozásban már nem indokolható. A különbségtétel indokolatlanságát elfogadva pedig nemcsak a teljes szabályozatlansághoz, hanem a közös minimumszabályozáshoz is el lehet jutni. Miközben a testület elfogadja azon érvelést, amely szerint a médiaszabályozás az alapjogok intézményes védelmén keresztül a közérdeket, és nem a megsértett egyén jogait védi, a sajtó vonatkozásában mégis elegendőnek tartja az alkotmánysértés megállapításához a hatáselméletet, valamint az egyéni jogokat védő polgári és büntetőjogi eljárások meglétét.

Ez kétségkívül egy koherens érvelés; igazának megítélése azonban a médiahatás-teória elfogadásán áll vagy bukik. Álláspontunk szerint a hatáselmélet a médiajog tudományának egyfajta olyan aduja, amely bármikor előhúzható, és általa akár egymással ellentétes állítások igaza is alátámasztható. Egyfelől figyelemre méltó, hogy valójában nem tudjuk mert nem mérhetőhogy a média milyen hatást gyakorol a közönségére. Azon állítás elfogadható, hogy az egykor egyeduralkodó rádió, majd a meghatározó szerepet tőle átvevő televízió hatása szükségszerűen csökkent, hiszen a lekérhető médiaszolgáltatások, és különösen az internet megbolygatta a több évtizedes médiapiaci status quót.

Ráadásul a korábbi monolit állami tévék és rádiók helyett ma már százával érhetők el a különböző csatornák. De attól még, hogy ma nem egyetlen magyar nyelvű televíziós médiaszolgáltatás létezik, hanem akár száz, tehát a korábbi monopolhelyzetben lévő egyetlen veszített a látásnak joga van az élethez hatásából, még nem következik az, hogy a száz csatorna együttesen csekélyebb hatást ér el, mint a korábbi egy. A közvélekedés szerint a mozgóképek jelentősebb hatást gyakorolnak a nézőre, mint bármely más médium a közönségére, és ez speciális szabályozási megoldásokat igényel.

Ezt el tudjuk fogadni, más kérdés, hogy ezzel megkérdőjeleződhet a rádiós és televíziós médiaszolgáltatások egységes szabályozása is, ami nem volt tárgya az AB-döntésnek. Továbbá, egy adott platform piacának szétaprózódása nem feltétlenül jelenti a platform jelentőségének csökkenését, a sajátos magyar körülmények pedig még hosszú ideig biztosítják a televízió vezető szerepét.

Még egy körülmény érdemes a kiemelésre: a a látásnak joga van az élethez ma egészen máshogy működik, mint évvel ezelőtt: ma sokkal több impulzus éri az egyes embert, sokkal több helyen és többféle módon juthat hozzá a médiatartalmakhoz, összességében tehát sokkal nagyobb és ravaszabb hatásmechanizmussal a látásnak joga van az élethez érvényesül a piaci szereplők részéről a fogyasztóikra gyakorolt nyomás.

Az emberi jogok, az emberi méltóság és az alkotmányos rend védelme a magyar médiaszabályozásban*

Ebből az is fakadhat bár mérhetőség hiányában ez csak hipotézishogy ma a médiapiac egésze — teljes arzenáljával, tehát tévé, rádió, újság, internet összesen — nagyobb hatást gyakorol a közönségre, mint korábban, amikor az ember otthon kapcsolta be a tévét, a munkahelyén hallgatta a rádiót, és a buszon olvasta az újságot. Ami bizonyos: pontos adatok nélkül a hatáselmélet alkalmazása az Alkotmánybíróság részéről is elsősorban egy hipotézis elfogadása, amely — feltételezve azt, hogy az emberi jogok és az emberi méltóság védelme valóban az állam intézményvédelmi kötelezettségéből fakad — nem indokolja kellő alapossággal azt, hogy e kötelezettségeket miért ne lehetne sajtótermékekre nézve is alkotmányosan előírni.

Térjünk vissza az egyéni jog és az intézményes védelem közötti megkülönböztetéshez. Ebből a es AB-döntéshez képest már világosabban kirajzolódik az egyéni jogok védelmét ellátó a látásnak joga van az élethez és a médiaszabályozás szétválasztásának szükségessége. A döntés meghatározza azt is, hogy az emberi méltóság bármely médiatartalom tekintetében védhető, így bizonyos feltételekkel bármely médiatartalom-szolgáltatás vonatkozásában a sajtószabadság korlátja lehet, ha a szabályozásban nem általános megfogalmazással, hanem konkrét tényállásként szerepel.

Ebből eredően az Smtv. A megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekkel való bánásmódot szabályozó rendelkezés — amellett, hogy a személyiségi jogvédelmi képesség hiányára vagy korlátozottságára is utal — az emberi jogok megsértésének olyan eseteit fedi le, amelyek súlyosan veszélyeztethetik az emberi méltóság intézménye tartalmának érvényesülését. Az indokolás e részéből arra lehet következtetni, hogy az Alkotmánybíróság más hasonlóan konkrét, az emberi méltóságot vitathatatlanul sértő tényállásokat is alkotmányosnak fogadna el, ha azok kellően szűk körűek, különösen nyomós közérdeken alapulnak, és a tényállás olyan esetre vonatkozik, ahol a személyiségi jogvédelmi képesség hiányzik vagy korlátozott.

A jogalkotó mindenesetre a jogalkotási kényszerhelyzetben a legegyszerűbb megoldást választotta: az Smtv.

Magyarország Alaptörvénye

Azaz a szöveg csak a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokra, és csak a képernyőn megjelenő, illetve az éterben hallható tartalomra terjed ki. Az emberi méltóság védelme a médiaszabályozásban — egy koherens értelmezés 6. Intézményes védelem — egyéni jog A médiaszabályozás európai alapmodellje két alapvető értéken nyugszik: a sajtószabadság biztosításán és a közérdek szükséges védelmén a sajtószabadsággal szemben.

A médiaszabályozás által védett egyéni érdek a médiaszabályozásban tehát a sajtószabadság gyakorlásával és nem annak korlátaival kapcsolatban jelenik meg. A sajtószabadság elsősorban azért védett érték, mert egy demokratikus társadalom szabad sajtó nélkül nem létezhet; a közösség vitáit csak a médián keresztül, a média közvetítésével lehet lefolytatni.

Csak első látásra paradoxon, hogy éppen ezen érdek indokolja a sajtószabadság a látásnak joga van az élethez is, hiszen a nyílt vita érdekében a média bizonyos a látásnak joga van az élethez kötelezettségek alanya lehet. A tartalomszabályozásban található pozitív jellegű tevőleges magatartást előíró normák ennek megfelelően jellemzően a demokratikus közvélemény kialakulását elsősorban a média sokszínűségét vagy a nemzeti és európai kultúra védelmét szolgálják; előbbire példa a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabálya, utóbbira a műsorkvóták előírása.

AB határozatban lefektetett elvek szerint az állam emberi jogvédelmi kötelezettsége kettős jellegű: egyfelől védi az egyének jogalanyok számára biztosított emberi jogokat, másfelől bizonyos esetekben — és bizonyos emberi jogok vonatkozásában — gondoskodnia kell az emberi jogok érvényesüléséhez szükséges feltételekről intézményes védelem.

Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Egy adott emberi jog intézményes védelme indoka lehet más emberi jogok korlátozásának is. AB határozat alapján az államnak nem csupán az a feladata, hogy a látásnak joga van az élethez számára biztosítsa a szabad véleménynyilvánítást, hanem gondoskodnia kell a demokratikus közvélemény megfelelő működéséről is.

Az emberi jogok, az emberi méltóság védelme a negatív kötelezettségek egyike tehát tartózkodásra, azaz a jogsértés elkerülésére kötelezamely — egyes pozitív kötelezettségekhez hasonlóan — e jogok intézményes védelmén keresztül közvetve a demokratikus nyilvánosság megfelelő működését védi, és nem pedig a jogaiban esetlegesen sértett egyént.

Amikor a médiaszabályozás az emberi méltóság megsértését tiltja, ezzel az európai civilizáció egyik alapvetését védelmezi, az egyénnek járó tisztelet, megbecsülés és az egyenlő státus el nem ismerését közvetítő tartalmakat zárja ki a demokratikus nyilvánosságból.

A demokratikus nyilvánosságban érvényesülő szabályokat valamennyi demokratikus állam meghatározza. A nyilvánosságban szereplőknek, a sajtószabadság jogát gyakorlóknak e szabályokra tekintettel kell lenniük, és tartózkodniuk kell az olyan megnyilvánulásoktól, az olyan tartalmak közzétételétől, amelyek a demokratikus jogállami renddel nem férnek össze, például amelyek az emberek közötti egyenlőséget tagadják, az egyén vele született emberi méltóságát kérdőjelezik amelyeknél a látás élesen romolhat sértik meg, hagyják figyelmen kívül.

Az emberi méltóság olyan alapérték, amelynek érvényesülése a jogrendszer egészét és a társadalmi élet valamennyi színterét, így a médiát is áthatja. A látásnak joga van az élethez többről van itt szó, mint a jogaiban sértett egyén személyiségének megvédelmezéséről, mert ezen alapérték tisztelete a társadalmi élet és együttműködés egyik fő fundamentuma.

Az Alkotmánybíróság felfogása alapján ezt a fundamentumot a televízió vagy a rádió műsorai képesek komolyan veszélyeztetni, míg a sajtótermékek nem. Az emberi méltóság önálló védelmét a médiaszabályozásban a média speciális funkciói és jellegzetességei is indokolják. A média szerepe szimbolikus is: a média mint rendszer jelképezi a demokratikus berendezkedést, a társadalmi nyilvánosság legfontosabb terepeként a teljes nyilvánosság működéséről képet ad.

A média számára állított korlátok ekképpen maguk is részben szimbolikusak: képet adnak arról, hogy a jogalkotó milyen értékek védelmét tartja kívánatosnak a társadalmi nyilvánosságon belüli viták korlátozatlansága mellett szóló érvekkel szemben is. A látásnak joga van az élethez Alkotmánybíróság gyakorlata ezen értelmezés felé terelik a jogalkalmazást.

AB határozat indokolása már egyértelműbb fogódzókat ad az intézményes védelem és az egyéni jogvédelem szétválasztása mellett érvelő a látásnak joga van az élethez számára.

Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

ORTT határozat] fűzött különvéleményében. Egyetlen olyan jogerős bírósági döntés létezik, amely e kérdés megítélésében felülvizsgálati eljárásban másként döntött, mint a médiahatóság.

Egy kereskedelmi televízió bulvármagazinjában mutattak be egy pszichiátrián kezelt beteget, megalázó helyzetben, ágyhoz szíjazva, rejtett kamerás felvételen. ORTT határozat] a beteg személyhez fűződő jogainak képmásához és az önrendelkezéshez fűződő jogai, ezeken keresztül pedig emberi méltósága megsértése miatt szankcionálta a médiaszolgáltatót, és bár a megalázó, kiszolgáltatott helyzetű ember bemutatásával az intézményes tartalom is sérülhetett, a döntés egyértelműen az egyéni jogsérelemre hivatkozott.

Az ügyet végül eldöntő Legfelsőbb Bíróság azonban ítéletében Kfv.

  • Látásnövelő módszer
  • Facebook Ki a látássérült?
  • Palienko látomása
  • Szabadság és felelősség I.
  • Gyenge látás az időseknél
  • Szurikov látásának helyreállítása

Bár az önrendelkezési szabadsághoz való jog része az emberi méltósághoz való jognak, az a kérdés, hogy műsorban szereplő személy képmáshoz való joga, vagy más személyiségi joga azáltal, hogy azok közléséhez nem járult hozzá sérült-e, a polgári jog terrénumára tartozó kérdés.

Ahogy az a Ptk. Amikor az Rttv. Amennyiben ez a védett érdek nem sérül, de sérül az érintett személy személyhez fűződő jogai, az emberi méltósága azáltal, a látásnak joga van az élethez hozzájárulása nélkül történt az érintett műsor sugárzása, akkor az olyan körülmény, mely jogsérelem nem a műsor nézők felé közvetítése miatt áll elő, hanem egy olyan a műsor témáján, jellegén, nézőpontján kívülálló tényeken alapul — melyről a műsort nézőknek rendszerint tudomása sincs —, amely önrendelkezési jogot megsértő személyiségi jogi jogsérelem, ugyancsak a sértett személy önrendelkezési jogába tartozóan érvényesíthető polgári bíróság előtt.

Ebből következik, hogy az önrendelkezési jog megsértésével előálló jogsérelem önmagában nem ad alapot a médiahatóságnak — az Rttv. Sajnos a döntést követő bírói gyakorlat nem volt kellőképpen következetes e tekintetben de erről majd később.

Lehet, hogy érdekel