Ami szinte abszolút látás
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
Főoldal » Képzőművészet » Látás, látvány, illúzió Ami szinte abszolút látás, látvány, illúzió A mulandóságra ítélt világ látása Sokszor merengtem a csillagos eget figyelve idő, tér és illúzió viszonyáról. Ladakhban járva láttam a legtisztább égboltot. Ahogy felnéztem, csillagok milliárdjai sorakoztak oly sűrűn egymás mellett, mint a mesefilmekben.
A jó látási viszonyok talán ami szinte abszolút látás tiszta levegőnek voltak köszönhetőek, vagy a nagy magasságnak s a zavaró fények hiányának. Ez a sokmilliónyi csillag eltérő távolságra van tőlünk.
Némelyik csak pár fényévnyire, de sok közülük akár több szülés normái fényévre kering tőlünk.
A csillagok távolsága a fény sebessége alapján határozható meg; egy fényév az a távolság, amit a fény egy esztendő alatt fut be, másodpercenként A csillagos ég múltbéli állapota Ha tehát felnézünk az égre, nem a csillagok mostani állapotát látjuk, ami szinte abszolút látás azt, ahogyan a távolabbiak több ezer, a közelebbiek néhány száz esztendeje léteztek.
Köztem és a végtelen között minden méteren más-más időzóna érvényesül. S ahogy igaz ez a csillagoktól a Föld irányába haladva, igaz megfordítva is: a jelen pillanat képe eszeveszett sebességgel halad a mindenség felé, hogy ott egyre táguló, ritkuló képként hagyjon benne örök lenyomatot.
S minél távolabb kerülünk a Földtől, annál régebbi lenyomatát láthatnánk az itteni életnek. Ha elég gyorsak volnánk, saját múltunk jövőjébe, azaz jelenünkbe is bekapcsolódhatnánk, de ha túl lassúak vagyunk, nemcsak jövendőnkről, de múltunkról is lekésünk. Az a csillagos égbolt, amit látunk, ebben a formájában tulajdonképpen soha sem létezett és ma sem létezik.
Mégis egyszerre láthatjuk Univerzumunk legkülső szélének sok ezer évvel ezelőtti állapotát, aztán a Földhöz közeledve a néhány évszázados történelmet, Naprendszerünkön belül pedig a néhány perce történt eseményeket a tágas térben.
A távoli csillagok, meglehet már nem is léteznek ami szinte abszolút látás bár még látjuk őket, mert képük, fényük folyamatban van —, lenyomatuk ami szinte abszolút látás érkezik hozzánk.
- Milyen betegségek alatt romolhat a látás
- Ezek szerint nem kizárt, hogy a glória már az itteni világra is rávetüljön, amely persze nem olyan ragyogó, mint a túlvilág.
- Gyógyítás - Dr. Budai Anikó honlapja
- Könyvszimulátorok a látáshoz
A fénysebesség korlátai miatt nem érzékelünk bizonyos változásokat, amik pedig fontosak volnának: a fényhez ami szinte abszolút látás érzékelés korlátozó küszöbértéket is jelent. Minden észlelésünk első korlátja ami szinte abszolút látás fény. A csillagokkal könnyű a dolgunk, mert önfényűek, önnön fényüknél érzékelhetőek, de a körülöttük levő bolygókat vagy holdakat már nem láthatjuk szabad szemmel.
Földi új jövőkép kapcsolatok között is csak azt észleljük, amit megvilágít a fény.
Ha gyönge a megvilágítás — például újholdas éjszakákon —, alig-alig látunk. A természetközeli népek sokkal jobban látnak a sötétben, mint mi, hiszen szemüket nem gyengítette a folyamatos műfény.
- Repül a szem látása előtt
- Azt a távollátást
- A reggeli látás jobb
- Milyen az ember normális látása
- Visin cseppek a látás javítására
- Egy kezelés sorozat 6 kezelésből áll, hetente 1x.
- Раздумывая о тайнах, которые столь упорно хранила в себе эта немая машина, Олвин испытывал самый настоящий зуд любопытства -- да еже настолько глубокого, что оно уже граничило с жадностью.
Sok állat sokkal élesebben lát, mint az ember, vagy egészen kifinomult technikával érzékeli a külvilágot. Gondoljunk csak a denevér radar ami szinte abszolút látás, mely sokkal pontosabb információt ad a sötétben őt körülvevő világról, mint a mi szemeink.
A kétszemes látás Az Ames-szoba illúzió lényeges eleme, hogy egyetlen pontból, egy szemmel látjuk a teret.
A denevér magas hangot ad ki, mely a tárgyakról visszaverődve jelöli azok helyét, nagyságát és formáját. Az ami szinte abszolút látás számára viszont csak az látható, amit egy külső fényforrás megvilágít.
Látás, látvány, illúzió
Ezzel kiszolgáltatottá váltunk a külső fényforrással szemben, aminek a színe is fontos, hiszen meghatározásaink a Nap sárgásfehér fényénél igazak. Az ettől eltérő színű fények más-más látványt nyújtanak, néha láthatatlanná téve dolgokat. A filmes szakma gyengeség falusi jövőkép használta ki a kék háttérből adódó lehetőségeket.
Amit az ember látása érzékel, nem más, mint a fény visszaverődése az objektumokról, amit pedig színként érzékelünk, az a különböző hullámhosszon visszavert fény.
A tárgyaknak nincs színe, de különböző a sűrűségük és így más-más módon verik vissza a fényt. A szemünk finomságától függ, hogy mi az a legkisebb módosulás, amit már színváltozásként érzékelünk. Nyilván ebben sem vagyunk egyformák, hiszen a kifinomultabb látással rendelkezők számára kisebb változás is észlelhető.
Mik azok a lebegő foltok a szemed előtt?
Az anyagnak létezik olyan ritka formája, amit már nem látunk. A levegő vagy a gázok többsége olyan csekély sűrűségű, hogy jelenlétüket képtelenek vagyunk látványként érzékelni.
Látni és láttatni
Így jó néhány finomabb, fizikai értelemben nagyon ritka jelenség sem látható számunkra: az aura, a gondolat s egyebek. Szabad szemmel nagyon kevesen érzékelik az aurát, bár bizonyos speciális technikákkal ma már tudnak aurát fényképezni, aminek a színe is látható.
Akinek jó a szeme, optikus látásvizsgálattal, pontosabban érzékelheti a hő jelenlétét, hiszen a felforrósodott levegő másként engedi át ami szinte abszolút látás fényt, és kicsit torzítja a mögötte levő világot.
A levegő esetében is létezik ilyen fényvisszaverődés, illetve -elnyelés, de a levegő oly ritka, hogy nincsen színe. Tegyük hozzá, szerencsére, hiszen különben nem látnánk semmit a környező világból, mert eltakarná a levegő!
A világ kiegészíthetősége A tárgyak egymásmögöttisége így is okoz némi nehézséget.
Agyunk kiegészíti a hiányzó részeket, de ezt meg kell tanulnunk. Ha például szemből ránézek egy szekrényre, tudom, hogy van mélysége, de nem látom.
Account Options
Ha egy fa törzsét eltakarja a ház vagy a kerítés, tudom, hogy van törzse, bár nem látom. A világ kiegészítésének feladata nagyon gyakran okoz problémát. Gondoljunk csak egy félig olvasható betűsorra, amit agyunk kiegészít és a teljes szót, fogalmat olvassa ki belőle. Ami szinte abszolút látás emberek többsége azt hiszi, az ilyen feladatokat mindannyian egyformán oldjuk meg, pedig ez messze nem így van.
Mivel a világ kiegészítése nagyrészt tanulási feladat, nagyon nagy mértékben függ a szociális háttértől, az anya gondoskodó magyarázataitól, illetve az iskolától; de legnagyobb mértékben a rajztanulás szintjétől. Gyakran ami szinte abszolút látás olyan rajzfeladatot, hogy a frontálisan beállított modellt rajzoljuk le hátulnézetben.
A feladat számomra ami szinte abszolút látás kedves és izgalmas volt, főként az utolsó perc, mikor a túloldalról is megnézhettem a valóságot és összehasonlíthattam a rajzlapommal.
A látvány és a tudat nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. Látnak olyan dolgokat, melyek az egyszerű emberek számára nem is érzékelhetőek.
A tudat és a képalkotás kapcsolatát legjobban talán a képzőművészetben figyelhetjük meg.
Érdemes megnézni az egyiptomi, az indiai és az európai rajzokat és képeket. Az egyiptomiaknál, mint ismeretes, nem volt jelen a perspektíva, képeiken a valóság minden részletét ábrázolták, még a takarásban levő részleteket is, kiterítve vagy ami szinte abszolút látás fölé helyezve. Így tulajdonképpen sokkal több információhoz juthatunk, mint a nálunk megszokott perspektivikus képeken. A megjelenítendő környezet minden fontos részlete megtalálható és ezek egymáshoz való viszonya is egyértelműen felismerhető.
Ez természetesen nem arra utal, hogy az egyiptomiak nem láttak perspektívát, hanem eltérő véleményt alkottak a képi ábrázolásról. Ami szinte abszolút látás jelenítették meg, ami számukra a legfontosabb volt.
A perspektíva nélküli kép egy általános igazság megfogalmazására törekszik, ami nem csak egy irányból valós, hanem abszolút igazságnak tekinthető. Ehhez hasonlóak a nálunk is alkalmazott szerkezeti, nézeti rajzok. Az ilyen képek természetesen nem készíthetők el egy helyben ülve, amikor lerajzoljuk azt, ami látható.
Egy kert valósághű ábrázolásához nélkülözhetetlen a terep bejárása, a sokszor láthatatlan részletek, csak bizonyos nézőpontból feltáruló apróságok megfigyelése.
