Főemlősök látása. video-szégyen shosho nagymamával
Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés főemlősök látása Alkatuk és méretük rendkívül változatos. Utóbbi két szélsősége a mindössze 60 g-os egérmakiilletve a kg-ot is elérő gorilla Csányi, Az emlősök főbb jellegzetességein állandó testhőmérséklet, a petesejt az anya szervezetén belül termékenyül meg és fejlődik, az főemlősök látása születésük után a nőstény anyatejjel táplálja, felnőttkori képességeik jelentős részét tanulás útján szerzik meg túl számos sajátos jegyük is van bár, ám ezek korántsem csak náluk alakultak ki.
Valójában a főemlősöknek egyetlen, csak rájuk jellemző tulajdonsága sincs.
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Előfordulhat, hogy egyik-másik főemlősfajra valamely jelleg nem kifejezetten jellemző, de a fejlettebbekre általában igaz, hogy őket, mint kevéssé specializált fajokat markánsan jellemzi az alábbi jegyek együttese: Végtagjaikon öt, nagymértékben mozgatható, sugarasan elrendezett ujj nő.
Az öt, többé-kevésbé jól mozgatható ujj az ősi emlősök jellegzetessége: ma már általában csak a ragadozóknál és néhány erszényesnél például koala fordul elő.
- Rossz látás távolról
- A madarak látása – Wikipédia
- A látás szublimálása
Az egyik ujj szembefordítható opponálható a többivel. Ez az embernél már csak a mellső végtagokra a kezekre igaz: a láb ilyen jellege a két lábon járás kialakulásával eltűnt.
User account menu
Az erszényes koalák öt ujja közül kettő fordítható szembe a többi hárommal fán élő állatok. Az ujjak végén köröm van, az ujjvégeken pedig érzőidegek sokasága.
Ezáltal lehetővé vált a tárgyak finomabb manipulációja. Néhány fajnak főemlősök látása félmajmok közül karma is van.
Szemeik előre néznek. Előrenéző szemekkel még a ragadozók rendelkeznek például a macska.
Az előre néző szemek tették lehetővé a térlátás főemlősök látása. A növényevők szemei általában a fej oldalán helyezkednek főemlősök látása, hogy nagyobb teret lássanak be. A látásnak nőtt, a szaglásnak csökkent a jelentősége. Ez a legtöbb emlősnél pont fordítva van: az ő életükben nagyon nagy szerepe van a szagjeleknek.
Általában a legrosszabb szaglású emlősnek is jobb a szaglása, mint az embernek. Az arcorruk sokkal rövidebb lett. Összefüggésben van a szaglás jelentőségének csökkenésével.
Csökkent a fogak száma. Életmódjuk, élőhelyük[ szerkesztés ] Többségük trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton él, többnyire sűrű erdőben.
Még több cikk
A ritka kivételek egyike a Himalájában m felett élő barlangi makákó aminek a hóban hagyott nyomait sokan jetilábnyomoknak vélik. Táplálékuk rendkívül változatos: főleg gyümölcsök, rügyek, levelek, magvak, rovarok — egyes fajaik, így a páviánok és a csimpánzok szívesen esznek húst is Csányi, A főemlősök kialakulása[ szerkesztés ] A főemlősök korai evolúciójáról való ismereteink régészeti leleteken főemlősök látása, amelyek azonban főemlősök látása időben visszafelé főemlősök látása egyre töredékesebbek, így ennek megfelelően az ismereteink is meglehetősen hézagosak a régebbi időkből.
Az első főemlősök feltehetően már a kréta korszakban jelen voltak, vagyis a dinoszauruszokkal egy időben éltek. Fejlődésük a dinoszauruszok kréta végén főemlősök látása kihalása után gyorsult fel: a majmok és a félmajmok ága feltehetően a krétát követő paleocénben vált el.
Főemlősök látása voltukra fogaik alakjából következtetnek: azok ugyanis már eltérnek a rovarevők fogaitól. A főemlősök megjelenésére vonatkozó elméletek: Arboreális elmélet[ szerkesztés ] Az arboreális elméletet G.
Smith és F. Jones angol anatómusok alkották meg.
Hozzászólások
Elméletük szerint a főemlősök fentebb felsorolt jellegzetes tulajdonságainak nagyobbik része az erdei életmódhoz való alkalmazkodás hatására alakult ki. Például az előre tekintő szemek a jobb térlátást, a tapintás ill. Az elmélet szerint főemlősök látása csökkent a szaglás fontossága, mert egyrészt rövidebb lett az arckoponya, másrészt pedig megnövekedett a szem jelentősége, ezáltal a szaglás számára kisebb agyi részek jutottak.
Smith és Jones elmélete az es évek elejéig tartotta magát. Ekkor M.
- Látás táplálkozás javítása
- Látásért szaglást – az evolúció csereüzlete | National Geographic
- Látás a nap végére
Cartmill kimutatta, hogy az emlősök többi rendjében is ami a látást mínusz három erdei életmódot folytató fajok, de közülük egy fajon sem mutathatók ki a főemlősök jellegzetes vonásai. Vizuális ragadozó elmélet[ szerkesztés ] Az arboreális elmélet hiányosságainak magyarázatára Cartmill -ben megalkotta a vizuális ragadozó elméletet.
A főemlősök szeme és látása
Cartmill szerint a főemlősök fenti jellegei a trópusi őserdők fáinak alsóbb ágain folytatott, éjszakai rovarevő életmód esetén alakultak ki. A szaglóképesség pedig azért csökkent, mert a szemek közelebb kerültek egymáshoz. Cartmill elméletét megerősíti, hogy főemlősök látása kainozoikum elejéről ismert hat főemlős család közül négyben a fajok fogai hasonlítanak a ma élő, főemlősök látása rovarevő koboldmakifélék fogaihoz.
Ökológiai elmélet[ szerkesztés ] Az ökológiai elméletet R. Sussman alkotta meg -ben. Elmélete szerint a korai főemlősök mindenevő erdei állatok voltak és fejlődésük, differenciálódásuk egybeesik a zárvatermők fejlődésével, amelyek virágai, termései új táplálékfajtákat jelentettek nekik.
Az éles látásunk és a kígyók
Sussman szerint voltaképpen ez váltotta ki a látás és a kezek mozgásának finomabbá válását. Az elmélet ellen szól, hogy a zárvatermők fejlődése a krétában indult el és a paleocénből származó főemlősöknél még nem tapasztalható a szemek tengelyének párhuzamossága. A főemlősök főemlősök látása szerkesztés ] A főemlősöktől származó legrégebbi maradványok a kréta végéről származnak kb.
