Emberi látásmód bemutatása

emberi látásmód bemutatása

Mieke Bal Fokalizáció A fokalizációs fejezet Bal narratológiájának legtöbbet hivatkozott része. Bal a narratíva minden elemére kiterjeszti a fokalizáció hatókörét. Az explicit szereplői fokalizáció mellett megkülönbözteti a külső emberi látásmód bemutatása, melynek ágense nem jelenik meg a narratív szövegben, hanem anonim marad.

A vizuális metafora kiterjesztése azt vonja maga emberi látásmód bemutatása, hogy az elbeszélt eseményeket mindig látja, legalábbis láttatja valaki, még akkor is, ha ennek a fokalizálónak a kilétét homály fedi. Ha a fokalizáció szerepét kiterjesztjük a narratív események szelekciójára és értelmezésére, akkor a narrációs aktust szükségszerűen pusztán csak utólagos szavakba vagy képekbe foglalásként kell meghatároznunk.

Bal állítása, miszerint minden narrációs aktus fokalizált, a narrációt egy észlelési modellnek rendeli alá, mely a látás modelljén alapszik. Forrás: Mieke Bal: Narratology. Introduction to The Theory of Narrative.

Christine emberi látásmód bemutatása Boheemen. De mit is feltételez ez? Mindenféle kommentárt kerülni kell, és az implicit értelmezés is kizárt. Az észlelés azonban egy olyan pszichoszomatikus folyamat, amely nagymértékben függ az észlelő test helyzetétől; ha a méreteket tekintjük, egy kisgyerek másképp észleli a dolgokat, mint egy emberi látásmód bemutatása.

Az is befolyásolja az észlelést, hogy amit látunk, az mennyiben ismerős számunkra. Amikor Emecheta allegorikus országának Shavi bennszülöttei először láttak fehér embereket, akkor albinókat láttak: normális fekete embereket bőrhibával.

Az észlelés olyan emberi látásmód bemutatása tényezőtől függ, hogy az objektivitásra való törekvés értelmetlen. Hogy csak pár tényezőt említsünk: a megfigyelő helyzete az észlelt tárgyhoz képest, a fény esése, a távolság, az előzetes tudás, a tárgyhoz való pszichológiai viszony, ezek és még sok minden más befolyásolja, hogy az észlelő milyen képet alkot és mit közvetít másoknak.

Egy történetben a fabula alkotóelemei bizonyos módon vannak bemutatva. Mi a fabula egy látásmódjával szembesülünk.

A 0,5 jó látás

Milyen ez a látásmód és kihez kapcsolható? Ezeket a kérdéseket tárgyaljuk a továbbiakban. A bemutatott elemek és az ezeket közvetítő látásmód közti viszonyt a fokalizáció terminussal nevezzük meg.

A terminus használata által el szeretném határolni magam a területen alkalmazott más fogalmaktól, a következő okok miatt. A narráció elmélete, úgy ahogy ebben a században kifejlődött, több elnevezést is kínál a szóban forgó jelenségre.

Az élet értelme (filozófia)

Jelenleg a leggyakrabban használtak a nézőpont emberi látásmód bemutatása a narratív perspektíva. A narratív szituáció, a narratív nézőpont, a narrációs technika ugyancsak használatos. A narratív nézőpont többé-kevésbé kifejtett tipológiáit alakították ki.

Ezek a tipológiák nagyrészt mind emberi látásmód bemutatása bizonyultak. Mind zavarosak azonban egy ponton: nem tesznek egyértelmű különbséget a látásmód között, amely bemutatja az elemeket és annak a hangnak az identitása között, amely elbeszéli ezt a látásmódot.

Gépies látásmód

Emberi látásmód bemutatása mondva: nem tesznek különbséget a között, aki lát, és a között, aki emberi látásmód bemutatása. Ám az életben és a fikcióban egyaránt lehetséges, hogy amit valaki lát, azt egy másik személy beszélje el. Ez a nyelv egyik legfontosabb sajátossága, és gyakran szembesülhetünk vele. Ha nem teszünk különbséget a két eltérő ágens között, akkor nehezen tudjuk egy olyan szöveg technikáit megragadni, amelyben látva van valami, és ez a látásmód el van beszélve.

Az ilyen rendszerezések pontatlanságai néha abszurd és ráadásul elnagyolt megfogalmazásokhoz vagy osztályozásokhoz vezethetnek. Ez a mondat csupán Elizabeth látásmódját mutatja be világosan: hiszen látja, amint [ő] ott fekszik.

Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk meg a használatban lévő terminusokat, csak a perspektíva tűnik elég világosnak. Ez a változat lefedi az észlelés fizikai és pszichikai vetületeit is.

homályos látás szédülés gyengeség

Nem foglalja magában az ágenst, aki végrehajtja a narráció aktusát, de ez jobb is így. Annak ellenére, hogy egy felesleges új terminológia bevezetésének vádjával illethetnek, én inkább a fokalizáció terminust választom, mégpedig két okból kifolyólag.

Az első ok a hagyománnyal kapcsolatos.

Reiki könyvajánló 10 dolog, amin elcsúszhatsz a spiritualitásban Sokan gondolják, hogy a spiritualitás csupa pozitív dolgokkal körülvett jelenség. Ez általában így is van: nagyon sok pozitív emberrel, módszerrel, gondolattal találkozhat, aki még csak most indult el a tudatosság és az önmegismerés útján. DE szükséges beszélni a spiritualitással járó negatív jelenségekről is melyek a legtöbbször az emberi gyengeség és emberi látásmód bemutatása termékei.

Ez a kettőség megingatta a szó pontos használatát. Az is megnehezíti alkalmazását egy vizuális képekkel is foglalkozó elméletben, hogy a művészettörténetben más értelemben használják, emberi látásmód bemutatása az irodalomban. A fogalom használatával szemben adódik még egy másik, gyakorlati jellegű ellenvetés is.

Annak érdekében, hogy a történetbeli fokalizációt elemezhessük, egy olyan szubjektum-központú elméletnek, mint ez, rendelkeznie kell egy terminussal, amelyből főnevet és igét egyaránt képezhetünk. Ez a két érv számomra elég súlyosnak tűnik ahhoz, hogy alátámassza, miért van szükség egy új terminusra egy nem egész új jelenség megnevezésére.

elvesztik-e a macskák a szemüket

A fokalizációnak számos további, kisebb jelentőségű előnyei is vannak. Először is egy olyan fogalom, amely erőteljesen technikai jellegű, mivel a fényképezésből és a filmből ered.

A fokalizáló Dél-Indiában, Mahaballipuramnál található a világ legnagyobb lapos domborműve, a hetedik századbeli Arjuna vezeklése.

A mű bal felső felében Arjunát, a bölcset láthatjuk jógapozícióban. Jobb oldalán egy macska található. A macska körül több egér látható. Az egerek kacagnak lásd az illusztrációt. Meglehetősen furcsa kép, de csak addig, amíg a befogadó megfejti a jeleket. Az értelmezés a emberi látásmód bemutatása Arjuna jógapozícióban van és meditál, hogy elnyerje Siva isten jóindulatát.

A macska, az abszolút nyugalom szépségétől lenyűgözve, utánozza Arjunát.

90 látás

Az egerek pedig rájönnek, hogy biztonságban vannak, ezért kacagnak. Értelmezés nélkül a dombormű részei között semmilyen kapcsolat nincs, az értelmezésen belül pedig a részek egy összefüggő narratívát képeznek.

A komikus hatást a kép narrativitása hordozza.

10 dolog, amin elcsúszhatsz a spiritualitásban

A néző a domborművet egészként látja. Elemei egy időbeli folyamatosságot foglalnak magukba. Először Arjuna jógapozícióba helyezkedik, aztán a macska utánozza őt, majd az egerek kacagni kezdenek. Ez a három egymást követő esemény logikailag egy ok-okozati láncolatban kapcsolódik össze.

Az általam ismert definíciók szerint ez Karl Marx új jövőképe jelenti, hogy egy fabulával állunk szemben. De többről is szó van itt. Az események nem pusztán kronológiailag egymás után következnek, és logikailag ok-okozati viszonyban állnak, hanem csakis a résztvevők értelmező tevékenységének köszönhetően történnek meg.

És a komikus hatás csak akkor magyarázható meg, ha ezt a sajátos közvetítést vizsgáljuk.

Azért kacagunk, mert azonosulni tudunk az egerekkel. Azt látjuk, amit ők, és velük együtt fedezzük fel, hogy egy meditáló macska ellentmondásos; a macskák vadásznak és csak a bölcs emberek meditálnak. Visszafelé követve az események láncolatát, ugyancsak ehhez a ponthoz érkezünk az észlelésbeli a látásélesség vizsgálatának eljárása által.

A macska előidézett egy eseményt, amelyért ő a felelős, mivel ő látta Arjunát cselekedni.

Megnyílt a szürrealizmust bemutató nagyszabású kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Az észlelések láncolata időbeli kiterjedéssel is bír. A bölcs nem lát semmit, ugyanis ő teljesen el van merülve a meditációjában; a macska a világból csak Arjunát látja; az egerek látják Arjunát és a macskát. Ezért tudják, hogy ők biztonságban vannak.

miért homályos a látás reggel

Egy másik lehetséges értelmezés az, hogy a macska csak szimulál; ez nem gyengíti emberi látásmód bemutatása én állításaimat, hanem egy feszültségmozzanattal gazdagítja a fabulát. Az egerek azért kacagnak, mert az utánzást egy emberi látásmód bemutatása vállalkozásnak tartják.

A néző azonban többet lát.

Látja az egereket, a macskát és a bölcs embert. Ő is nevet a macskán, együtt nevet az egerekkel, akik úgy szórakoznak, mintha egy jól sikerült csínyt követtek volna el. Ez a példa világosan illusztrálja a fokalizáció elméletét.

Egyébként pedig azt is érzékelteti, hogyan válhatnak mérvadóvá a narratológiai fogalmak a vizuális narratíva vizsgálatában anélkül, hogy a kép beolvadna a nyelvbe. A dombormű képét vizuális jelként vizsgálhatjuk.

A jel alkotóelemei, az álló Arjuna, az álló macska és a kacagó egerek csak térbeli kapcsolatban állnak egymással. A fabula elemei — Arjuna jógapozícióba emberi látásmód bemutatása, a macska is ezt a pozíciót veszi fel, az egerek kacagnak — önmagukban nem alkotnak koherens jelentést.

Lehet, hogy érdekel