Visszaadják-e a vakok látását?

Index - Tudomány - Visszaadta a bionikus szem a 30 éve vak férfi látását

Minden vakságon segíthetünk, de visszaadják-e a vakok látását? vakságot még nem gyógyítjuk meg Interjú Palugyai István Facebook Twitter Pinterest Mail Már az idén kiderül, hogy milyen mértékben tudja visszaadni a vak emberek látását az 50 éves bázeli professzor, a visszaadják-e a vakok látását?

Visszaadhatja a vakok látását az egyik legújabb felfedezés

születésű Roska Botond génterápiája. A Bázeli Szemészeti Kutatóintézet igazgatója, a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora tavaly év visszaadják-e a vakok látását? kettő, Bressler és Alden Spencer-Díj januárban egy jelentős tudományos díjat Louis Jeantet-Díj nyert el az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért, illetve a látás folyamatának megértéséért.

Egy korábbi interjúban gyakorlatilag semmisnek tekintette az emberi agyról megismert eddigi tudást. Ez a világszerte indított nagy agykutatási programok fényében elég meglepő.

visszaadják-e a vakok látását?

Ezeket éppen azért hozták létre, mert az emberi agyról a nullával majdnem egyenlő a tudásunk, és a neurológiában, a pszichiátriában és a szemészetben alig történt előrelépés az visszaadják-e a vakok látását? időben. Az Alzheimer- és a Parkinson-kór, vagy a skizofrénia gyakorlatilag ma is gyógyíthatatlan, ezért a nagy gyógyszerészeti cégek csökkentették ilyen irányú tevékenységüket. Ennek a trendnek a megfordítására jöttek létre az említett programok.

Mindez persze az emberi agyra értendő, az egerek agyáról az állatkísérleteknek köszönhetően több tudás gyűlt össze, ennek ellenére itt is még az út elején tartunk, ráadásul ezek az ismeretek nem alkalmasak még emberi gyógyításra.

Az emberi agy működését csak egy-egy sejt felbontású funkcionális módszerekkel és a sejtek egymás közti kapcsolatainak megismerésével érthetjük meg, miközben a mai legfejlettebb módszerekkel — például a funkcionális MRI-vel — is csak milliónyi sejt együttes működését tudjuk észlelni. De az a kevés, amit mégis megtudtunk az emberi agyról, az egyben téves visszaadják-e a vakok látását?

Magyar tudós kezében lehet a Nobel-díj: képes visszaadni a vakok látását! » NetCeleb

Nem hiszem, viszont még túl kevés ez a tudás ahhoz, hogy gyógyításra lehessen használni. Ettől függetlenül egyre inkább úgy tűnik, hogy az a régi megközelítés, amely az visszaadják-e a vakok látását?

agyterületek eltérő funkciójából indult ki, hamis, mert a rendszer nem így működik. Inkább afelé hajlunk, hogy egy bizonyos viselkedés, vagy tevékenység során több különböző agyterület bizonyos sejtjei működnek együtt. Tehát az számít, hogy az egyes agyi régiók mely sejtjei működnek együtt.

Index

Ez mégis egyfajta paradigmaváltozásnak tűnik számomra… Az elmúlt két-három év óta az állatkísérletek alapján a világ sok vezető agykutató laboratóriumában dolgoznak ebben az irányban, és mindenütt a szervezeten belüli egymástól távoli idegi összeköttetések kerülnek előtérbe, jóllehet még nem igazán értjük ezek mibenlétét. Akkor végül is szerencséje van, hogy a retinával, vagyis a szem fényérzékeny rétegét jelentő recehártyával dolgozik, mert itt olyan eredményeket ért el, amelyek kiemelkedők.

Magyar tudós kezében lehet a Nobel-díj: képes visszaadni a vakok látását!

A retina egyedülálló a központi idegrendszeren belül, mert csak retinától megy az agyba információ, fordítva nem jön semmi. Vagyis csak úgy tudom megérteni az egyes területek működését, ha mind a húsz régióból érkező ingerületeket egyszerre mérem, és minden érintett agyterületen nézni tudnám az egyes sejtek közötti kapcsolatokat.

Emma Teeling: The secret of the bat genome

Ez pedig ma lehetetlen. Az egér retinájáról szerzett információkat sem tartotta egyik nyilatkozatában alkalmasnak az emberi recehártya gyógyítására. A legutóbbi díját mégis úgy indokolták, hogy sikerült a retinával kapcsolatos látászavart, vakságot gyógyítania.

Hogy sikerült az ellentmondást feloldani?

Elképesztő: visszaadja a vakok látását a magyar tudós, közel a Nobel-díj: Roska Botondnak ítélték az idei Louis-Jeantet orvosi díjat, amelyet sokan az orvosi Nobel-díj előszobájának tartanak.

Úgy, hogy egy ideje elkezdtünk emberi retinával kísérletezni. Előre kell azonban bocsátanom, hogy nem sikerült még a vakságot gyógyítanunk, ez az visszaadják-e a vakok látását? így nem állja meg a helyét.

Egy génterápiás módszercsomagot dolgoztunk ki, amellyel majdnem minden típusú vakságon lehet ilyen-olyan mértékben segíteni a következő húsz-harminc évben. Az egér és az ember retinája nagyjából hasonló, de a gyógyításhoz ez nem elég, pontosan tudni kell, hogy milyen sejttípusba kell és milyen gént bevinni. Hogy visszaadják-e a vakok látását? egymáshoz a két faj retinája? Az emberé körülbelül hetvenszer nagyobb az egérénél, de nem ez a legfontosabb. Minden retinában körülbelül százféle sejttípus van.

Ezek között vannak ugye az iskolában tanult csapocskák és pálcikák? Ez csak kettő a száz közül, jóllehet a legfontosabbak, hiszen ezek dolgozzák fel a fény információit. Az ember és minden főemlős retináján van egy 0,2 százaléknyi hely a retinán, az éleslátásért felelős látógödör, vagy fovea. Amikor az emberek látásáról beszélünk, vagyis, hogy miként különböztetünk meg arcokat, vagy hogyan olvasunk, gyakorlatilag a foveális látásról van szó, mert itt visszaadják-e a vakok látását?

a nagyfeloldóképesség helye.

visszaadják-e a vakok látását?

Az egér szemében egyáltalán nincs fovea, ezért ez a látás egérben tanulmányozhatatlan. Ha valakinél eltűnik az éleslátás, makula degeneráció alakul ki és az ilyen páciens úgy érzi, hogy teljesen vak, nem lát semmit. Egy olyan ember, aki elveszti a perifériális látásának 90 százalékát, néha nem érti, hogy miért utalják be szemészetre.

Ma az időnk túlnyomó részében számítógép, vagy mobil képernyőjére meredünk és ilyenkor is a foveális látást használjuk. Ráadásul az agy látókérge is mintegy százalékban a fovea információit elemzi.

  1. Mínusz és plusz nézet táblázat
  2. Gyenge látásom van 3

A másik nagy különbség, hogy bár mindkét fajnál a retinában mintegy száz sejttípus van, de hogy ezek milyen feladatot látnak el, már nagyon különböző, hiszen a látás az evolúció során mindig ahhoz alkalmazkodott, amihez kellett.

Ezek a részletek pedig döntők a gyógyításnál, tehát egy génterápia, ami működik az egérben, az emberben szinte biztos, hogy nem. Hogyan sikerült mégis az előrelépés? A génterápiás csökkent látási vitaminok kipróbálására több idő kell, mint ameddig a halottakból kivett retinákat laboratóriumban életben lehetett tartani.

Egy magyar kutató, Szabó Arnold a Semmelweis Egyetemen kidolgozott egy módszert, amivel az eddigi 3 hét hétre tolódott ki. Ez tette lehetővé hogy kipróbálhassuk mesterséges génterápiás vírusainkat. Nemsokára publikáljuk annak a nyolcéves kutatásnak az eredményeit, melyben különféle génterápiás vírust építettünk és ezeket különféle sejtekbe építettünk be, és ezek működését az emberi retinában tudtuk tesztelni.

Biztosak vagyunk benne, hogy ha majd élő emberbe injektáljuk ezeket a vírusokat, mely sejtekben jelennek majd meg a gyógyító gének, és kezdenek működni.

Minden vakságon segíthetünk, de a vakságot még nem gyógyítjuk meg

Azt pedig Bázelben dolgoztuk visszaadják-e a vakok látását? egy mérnök segítségével, hogy ha a halál beállta után tíz percen belül vesszük ki a donor retináját, akkor ebből még vizuális infomációkat is ki tudunk nyerni. Tehát, ha képeket mutatunk a kivett retinának, akkor az agy felé kommunikáló sejtekből 12 óráig még mérni tudjuk az információt. Ezek az első vizsgálatok, amelyek az emberi retina agy felé menő tényleges információit mérik. Ezekből az eredményekből most írjuk a később publikálandó cikket.

A harmadik visszaadják-e a vakok látását?, amely forradalmasíthatja az orvostudományt, egy pár visszaadják-e a vakok látását? ezelőtti japán siker, amely alapján az újraprogramozott őssejtekből laboratóriumban létre lehetett hozni primitív retinát. Ráadásul bárkiből, így betegekből, bőrmintából, vagy vérből újraprogramozott őssejtekből többszáz, vagy ezer ilyen retinát létre tudunk hozni és ki lehet így próbálni, adott esetben variálni a legcélravezetőbb módszert.

Ezt az eredményt is most fogjuk publikálni. Most már érthető a tavalyi Alden Spencer-Díjat indokló szöveg, miszerint megváltoztatta a látás megértéséről szerzett ismereteinket. Mindezen munkákban és egyáltalán témája megválasztásában mennyire adtak irányt szemvizsgálat anapában éve visszaadják-e a vakok látását? édesapja, Roska Tamás akadémikus hajdani kutatásai, melyek a bionikus szemmel és a neurális hálózatokkal foglalkoztak?

Leginkább édesapám gondolkodásmódja volt rám hatással.

  • Felvállalta: ő Katie Holmes új pasija — Úgy csókolja, mintha nem lenne holnap — Itt vannak a lesifotók Roska az első magyar tudós, aki ezt a magas rangú elismerést elnyerte.
  • Minden vakságon segíthetünk, de a vakságot még nem gyógyítjuk meg
  • Elképesztő: visszaadja a vakok látását a magyar tudós, közel a Nobel-díj - Blikk
  • Kutatók azonban most új módot találtak a látószerv struktúrájának utánzására, és létrehoztak egy mesterséges, bionikus szemet, amely az eredeti szerv számos képességét reprodukálja.
  • Index - Tudomány - Visszaadta a bionikus szem a 30 éve vak férfi látását
  • A Science című tudományos lapban publikált kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában.
  • Már a Nobel-díj előszobájának számító Alden Spencer-Díjat is megkapta.
  • Tesztek a szem edzéséhez

Mérnökemberként mindig érdekelt a biológia s kettönk kapcsolata a matematika nyelvén keresztül valósult meg. Szintetikus retinákat, mondhatni csipeket épített. Kiskoromban gyakran beszélt a nemlineáris matematika nagyságáról, és mindig azt hittem, más gyerek is így gondolkozik együtt az édesapjával.

A tudományról és a megismerésről való vele folytatott beszélgetések teljesen kitöltötték a gyermekkoromat. Ráadásul rajta keresztül ismertem meg azt a professzort, akivel elkezdtem először dolgozni a retinán. Sokat lehet olvasni a génterápiáról, de a mindennapok gyakorlata még nem erről szól.

Ön milyen génterápiás módszert alkalmazott? Netán génszerkesztést? Az még nagyon az elején tart, olyan hyperopia 55 évesen még nem tudok.

Egyes limfómák ellen van már Amerikában és Nyugat-Európában gyakorlatban használt génterápia, melyben egy kiválasztott gént visznek be a szervezetbe. Az első ilyen típusú szemgyógyászati génterápiát a gyermekkori vakság ritka, örökletes formájának kezelésére tavaly Amerikában engedélyezték a gyakorlatban, és már Európában is törzskönyvezett gyógyszer. Egy mozgásszervi gyermekbetegség gyógyítását szolgáló génterápia közel áll az engedélyeztetéshez. Úgy tudom, szemgél a látás helyreállításához idén már választ fog tudni adni arra is, kinél segíthet majd ez a módszer.

Gondolom, az egyéni sajátosságok visszaadják-e a vakok látását? lehetnek, ki mennyire fog jól látni. Az első klinikai kísérletek tavaly novemberben kezdődtek Londonban, és most indulnak Párizsban egy általunk erre alapított cég irányításával. Kérdés, hogy egytől százas skálán milyen mértékben jön vissza majd a látás. Szerintem döntő lesz, hogy az illető mennyire képes tanulni. Miután elvesztette nyílt lecke a látás témájáról a látását, a látókéreg elkezd valami mással foglalkozni.

Matematikusoknál például kimutatták, hogy matematikával. Miután visszahozunk valamilyen képességet a retinában, a látást az agynak újra kell tanulnia. Ebben nagy különbségek lehetnek. A génterápia mindenesetre egy injekcióval éri el a célt, de legalább ennyi múlik az ezutáni rehabilitációs időszakon.

visszaadják-e a vakok látását?

A szuri után mennyi idővel jelentkezhetnek az első változások? Körülbelül három hónap múlva. Több helyen említette, hogy mind gyakoribbak a látásproblémák. Mennyiben van szó civilizációs ártalomról?

Lehet, hogy érdekel