Javíthatta-e a látását
Kutatók azonban most új módot találtak a látószerv struktúrájának utánzására, és létrehoztak egy mesterséges, bionikus szemet, amely az eredeti szerv számos képességét reprodukálja.
A szem különlegessége elsősorban formájában rejlik, ám a tudomány számára egyúttal ez az egyik legnehezebben rekonstruálható dolog. Ott van például a retina, látásérzékelésünk első bástyája, amit több, egymással összeköttetésben álló sejtsor alkot, frontvonalában pedig fényérzékeny csapok és pálcikák találhatók.
Az akupunktúra és a szemtorna is javíthatja a látást Az öregedés folyamatával párhuzamosan kialakuló szembetegségek közül a száraz szem, a szürkehályog, a zöldhályog és a makuladegeneráció a legismertebbek. Az okok szerteágazóak.
Mivel a retina teljes funkcionalitása napjainkban sem ismert teljesen, a szakértőknek meglehetősen nehéz volt lemásolni. Az új találmány abban különbözik elődeitől, hogy azok készítésénél a fényérzékelő receptorokat előbb sima felületekre helyezték, és csak ezután hajlították félgömb alakúra.
Az akupunktúra és a szemtorna is javíthatja a látást
Ez a módszer viszont korlátozta a fényérzékelők sűrűségét és ezáltal a bionikus szem hatékonyságát. A bionikus medúza mesehősnek tűnik, de nagyon is létezik, és nem akármilyen küldetést kapott Egy apró protézis beillesztésével a medúza átlagsebessége megtriplázódhat, valamint ezáltal úszástechnikája is hatékonyabb lehet, ami segítheti a kutatókat a vizek állapotának pontosabb feltérképezésénél.
A Nature-ben megjelent tanulmányban a hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói arról számoltak be, javíthatta-e a látását megtalálták a megoldást, hogyan lehet a fényérzékelő receptorokat közvetlenül félgömb alakban a mesterséges retinába építeni.
Ez lehetővé javíthatta-e a látását számukra egy olyan eszköz létrehozását, melynek látómezeje, reakcióképessége és felbontása pontosan lemásolja az emberi javíthatta-e a látását.
Created with Ridero smart publishing system Bevezetés Az Egészségügyi Világszervezetnek adatai szerint a 6 milliárd emberből 4 milliárd ember él a Földön látásproblémákkal.
Az áttörés kulcsa egy olyan ötletes módszer volt, amellyel a fényérzékelőket egy kupola alakú mesterséges retinába ültették. A csapat alumínium-oxidot használt a félgömb előállítására, melynek felszínét sűrűn bevonták perovszkit-összetételű nanoszálakkal, majd gőzfázisú leválasztással növelték a szálak térfogatát.
A perovszkit egy javíthatta-e a látását átlátszó és rugalmas anyag, olyan kristály, amely ezerszer vékonyabb a hagyományos szilíciumnál, egyben a leggyakrabban használt energia-abszorbáló anyag a napelemekben, míg a nanoszálak a fotoreceptorok helyettesítésére szolgálnak.
Valahányszor a szálak fényt érzékelnek, elektromos jeleket közvetítenek a retina javíthatta-e a látását rögzített folyékony fémhuzaloknak.
Megelőzné a látásromlást? Kövesse a 20-20-20 szabályt!
A kutatók később egy másik, alumíniumból készült félgömböt is alkottak, a közepén egy lencsével, ami a szem elülső részeként szolgál, a közte és a retina közti teret pedig homályos látás miatta folyadékkal töltötték meg, melynek célja a természetes szemfolyadék tulajdonságainak reprodukálása. Ezt követően számítógépes tesztelésnek vetették alá a bionikus szemet, melynek során bebizonyosodott, hogy az képes felismerni a betűk láncolatát.
Noha a műszem nem tudta elérni az emberi szem százharminc fokos látómezejét, száz fokban sikerült elforgatni, ami jelentős javulás az eddigi rekord hetven fokhoz képest.
Más szempontból ugyanakkor a bionikus szem lekörözte az eredeti látószervet, a nanoszálak fotoreceptorai ugyanis gyorsabban reagáltak: 19,2 javíthatta-e a látását aktiválódtak, és olyan sebességgel helyre álltak, hogy a 23,9. Ez az úgynevezett válasz és helyreállási idő az emberi fotoreceptorokban milliszekundum között mozog.
Lutein fontossága A lutein nevű pigment a retina egyik rétegében fordul elő nagy koncentrációban, ahol a pigmenttel teli sejtek elősegítik a védelmet a túlzott fény ellen. A megalapozott tudományos kutatások kimutatták, hogy a lutein táplálékkiegészítőként való bevitele elősegíti ezt a folyamatot, természetes módon javítva a látást.
Mindemellett a nanoszövetek sűrűsége a mesterséges retinában több mint tízszerese az emberi szem fotoreceptorai sűrűségének, ami arra utal, hogy a technológiai újítások egy kórtörténet szemészeti glaukóma lekörözhetik a természet adta tulajdonságokat. Jelenleg a legnagyobb akadályt a fényérzékelők 'bekötése' jelenti: a folyékony fémcsatlakozások két nagyságrenddel szélesebbek a nanoszöveteknél, tehát egyszerre mindegyik több fényérzékelőhöz csatlakozik, de a mesterséges retina hátuljára egyelőre csak száz rögzíthető.
Ez azt jelenti, hogy a fényérzékelők sűrűsége ellenére a szem felbontása csupán száz pixel.
Egyszerű lépések a látás javításáért
A kutatók nikkel mikrotűkkel is kísérleteztek, ami a mágneses mező közreműködésével egyszerre három nanovezetékhez csatlakozhat, ám ez a folyamat egyrészt bonyolult kézi eljárás, másrészt arányaiban összehasonlíthatatlan a mesterséges javíthatta-e a látását található milliós nagyságrendű nanoszálakkal. Ennek ellenére a szakemberek ígéretesnek tartják az eszközt, hiszen azt sugallja, hogy hamarosan talán képesek leszünk a természet legkifinomultabb formáinak egyikét is lemásolni.
Nos, ez ban megtörtént, ekkor sikerült ugyanis először háromdimenziós nyomtatással félgömb alakú felületre fényreceptorokat nyomtatni. A Minnesotai Egyetem kutatói speciális nyomtatót fejlesztettek, mellyel elkészítették az ezüstözött felületet, amire aztán fotodiódákat illesztettek.
A diódák elektromosságá alakítják a fényhullámokat. Az akkori prototípus még csupán huszonöt százalékos hatékonysággal tudta elektromossággá alakítani a fényt, ám az Advanced Materials tudományos folyóiratban javíthatta-e a látását tanulmányban a kutatók már akkor rávilágítottak, hogy a háromdimenziós nyomtatás óriási lehetőségű lesz a bionikus szervek és testrészek piacán.
Fotó: Needpix Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is! AutószalonElektromos autó ajánlatok a jövőből.
