Látási folyamat, ahogy látjuk

Főoldal » Képzőművészet » Látás, látvány, illúzió Látás, látvány, illúzió A mulandóságra ítélt világ látási folyamat Sokszor merengtem a csillagos eget figyelve idő, tér és illúzió viszonyáról. Ladakhban járva láttam a legtisztább égboltot. Ahogy felnéztem, csillagok milliárdjai sorakoztak oly sűrűn egymás mellett, mint a mesefilmekben. A jó látási viszonyok talán a tiszta levegőnek voltak köszönhetőek, vagy a nagy magasságnak s a zavaró fények hiányának.

Ez a sokmilliónyi csillag eltérő távolságra van tőlünk. Némelyik csak pár fényévnyire, de ahogy látjuk közülük akár több ezer fényévre kering tőlünk. A csillagok látási folyamat a látási folyamat sebessége alapján határozható meg; egy fényév az a távolság, amit a fény egy esztendő alatt fut be, másodpercenként A csillagos ég múltbéli állapota Ahogy látjuk tehát felnézünk az égre, nem a csillagok mostani állapotát látjuk, hanem azt, ahogyan a távolabbiak több ezer, a közelebbiek néhány száz esztendeje léteztek.

  • Nézd meg, hogy ez egy holttest
  • Javítsa látását | Szemgyakorlatok | CooperVision®
  • Aki 100-ig gyógyította a látását

Köztem és a ahogy látjuk között minden méteren más-más időzóna érvényesül. S ahogy igaz ez a csillagoktól a Föld irányába haladva, igaz megfordítva is: a jelen pillanat képe eszeveszett ahogy látjuk halad a mindenség felé, hogy ott egyre táguló, ritkuló képként hagyjon benne örök lenyomatot.

S minél távolabb kerülünk a Földtől, annál régebbi lenyomatát láthatnánk az itteni életnek. Ha elég gyorsak volnánk, saját múltunk jövőjébe, azaz jelenünkbe is bekapcsolódhatnánk, de ha túl lassúak vagyunk, nemcsak jövendőnkről, de múltunkról is lekésünk. Az a csillagos égbolt, amit látunk, ebben a formájában tulajdonképpen soha sem létezett és ma sem létezik.

Mégis egyszerre láthatjuk Univerzumunk legkülső szélének sok ezer évvel ezelőtti állapotát, aztán a Földhöz közeledve a néhány évszázados történelmet, Naprendszerünkön belül pedig a néhány perce történt eseményeket a tágas térben. A távoli csillagok, meglehet már nem is léteznek — bár még látjuk őket, mert képük, fényük folyamatban van —, lenyomatuk még érkezik hozzánk.

látási folyamat, ahogy látjuk kenalog gyógyszer a szemészetben

A fénysebesség korlátai miatt nem érzékelünk bizonyos változásokat, amik pedig fontosak volnának: a fényhez kötött érzékelés korlátozó küszöbértéket is jelent. Minden észlelésünk első korlátja a fény.

A csillagokkal könnyű a dolgunk, mert önfényűek, önnön fényüknél érzékelhetőek, de a körülöttük levő bolygókat vagy holdakat már nem láthatjuk szabad szemmel.

Földi körülmények között is csak azt ahogy látjuk, amit megvilágít a fény. Ha gyönge a megvilágítás — például újholdas éjszakákon —, alig-alig látunk. A természetközeli népek sokkal jobban látnak a sötétben, mint mi, hiszen szemüket nem gyengítette a folyamatos műfény. Sok állat sokkal élesebben lát, mint az ember, vagy egészen kifinomult technikával érzékeli a külvilágot. Gondoljunk csak a denevér radar füleire, mely sokkal pontosabb információt ad a sötétben őt körülvevő világról, mint a mi szemeink.

A denevér magas hangot ad ki, mely a tárgyakról visszaverődve jelöli azok helyét, nagyságát és formáját. Az ember számára viszont csak az látható, amit egy külső fényforrás megvilágít. Ezzel kiszolgáltatottá váltunk a külső fényforrással szemben, aminek a színe is fontos, hiszen meghatározásaink a Nap sárgásfehér fényénél igazak.

Az ettől eltérő színű fények más-más látványt nyújtanak, néha láthatatlanná téve dolgokat. A filmes szakma gyakran használta ki a kék háttérből adódó lehetőségeket. Amit az ember látása érzékel, nem más, mint a fény visszaverődése az objektumokról, amit pedig színként érzékelünk, az a különböző hullámhosszon visszavert fény. Ahogy látjuk tárgyaknak nincs színe, de különböző a sűrűségük és így más-más módon verik vissza a fényt.

A szemünk finomságától függ, hogy mi az a legkisebb módosulás, amit már színváltozásként érzékelünk.

Az érzékszerveink működésének érdekességei (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás)

Nyilván ebben sem vagyunk egyformák, hiszen a kifinomultabb látással rendelkezők számára kisebb változás is észlelhető. Látási folyamat anyagnak létezik olyan ritka látási folyamat, amit már nem látunk. A levegő vagy látási folyamat gázok többsége olyan csekély sűrűségű, hogy jelenlétüket képtelenek vagyunk látványként érzékelni.

Így jó néhány finomabb, fizikai értelemben nagyon ritka jelenség sem látható számunkra: az aura, a gondolat s egyebek. Szabad szemmel nagyon kevesen érzékelik az aurát, bár bizonyos speciális technikákkal ma már tudnak aurát fényképezni, aminek a színe is látható. Akinek jó a szeme, láthatja, pontosabban érzékelheti a hő jelenlétét, hiszen a felforrósodott levegő másként engedi át a fényt, és kicsit torzítja a mögötte levő világot. A levegő esetében is létezik ilyen fényvisszaverődés, illetve -elnyelés, de a levegő oly ritka, hogy nincsen színe.

Tegyük hozzá, szerencsére, hiszen különben nem látnánk semmit a környező világból, mert eltakarná a levegő!

Navigációs menü

látási folyamat A világ kiegészíthetősége A tárgyak egymásmögöttisége így is okoz némi nehézséget. Agyunk kiegészíti a hiányzó részeket, de ezt meg kell tanulnunk. Ha például szemből ránézek egy szekrényre, tudom, hogy van mélysége, de nem látom.

látási folyamat, ahogy látjuk hogyan lehet javítani a rövidlátás látáskezelését

Ha egy fa törzsét eltakarja a ház vagy a kerítés, tudom, hogy van törzse, bár nem látom. A világ kiegészítésének feladata nagyon gyakran okoz problémát. Gondoljunk csak egy félig olvasható betűsorra, amit agyunk kiegészít és a teljes szót, fogalmat olvassa ki belőle. Az emberek többsége azt hiszi, az ilyen feladatokat mindannyian egyformán látási folyamat meg, pedig ez messze nem így van.

Mivel a világ kiegészítése nagyrészt tanulási feladat, nagyon nagy mértékben függ a szociális háttértől, az anya gondoskodó magyarázataitól, illetve az iskolától; de legnagyobb mértékben a rajztanulás szintjétől. Gyakran kaptunk olyan rajzfeladatot, hogy a frontálisan beállított modellt rajzoljuk le hátulnézetben. A feladat számomra mindig kedves és izgalmas volt, főként az utolsó perc, mikor a túloldalról is megnézhettem a valóságot és összehasonlíthattam a rajzlapommal. A látvány és a tudat nagyon ahogy látjuk kapcsolódik egymáshoz.

Látnak olyan dolgokat, melyek az egyszerű emberek számára nem is érzékelhetőek. A tudat és a képalkotás kapcsolatát legjobban talán a képzőművészetben figyelhetjük meg.

Érdemes megnézni az egyiptomi, az indiai és az európai rajzokat és képeket. Az egyiptomiaknál, mint ismeretes, nem volt jelen a perspektíva, képeiken a valóság minden részletét ábrázolták, még a takarásban levő részleteket is, kiterítve vagy egymás fölé helyezve.

Így tulajdonképpen sokkal több információhoz juthatunk, mint a nálunk ahogy látjuk perspektivikus képeken. A megjelenítendő környezet ahogy látjuk fontos részlete megtalálható és ezek egymáshoz való viszonya is egyértelműen felismerhető. Ez természetesen nem arra utal, hogy az egyiptomiak nem láttak perspektívát, hanem eltérő véleményt alkottak a képi ábrázolásról.

Azt jelenítették meg, ami számukra a legfontosabb volt. A perspektíva nélküli kép egy általános igazság megfogalmazására törekszik, ami nem csak egy irányból valós, hanem abszolút igazságnak tekinthető. Ehhez hasonlóak a nálunk is alkalmazott szerkezeti, nézeti rajzok. Az ilyen képek természetesen nem készíthetők el egy helyben ülve, amikor lerajzoljuk azt, ami látható. Egy kert valósághű ábrázolásához nélkülözhetetlen a ahogy látjuk bejárása, a sokszor láthatatlan részletek, csak bizonyos nézőpontból feltáruló apróságok megfigyelése.

Az egyiptomiak az emberábrázolásnál látási folyamat a legjellemzőbb irányokat, nézeteket használták fel: a fejnél a profilt, a testnél a frontális nézetet, a lábaknál az oldalnézetet.

A látás ugyan nem korrigálható lencsék vagy műtét nélkül, néhány alapvető módszerrel önállóan is javíthatjuk látásunkat és szemeink egészségi állapotát. A látás természetes javítása A látás természetes módon történő javításának legjobb módja, ha megadja a szemeinek, amire az egészséghez szükségük van. Ha rendszeresen tápláló ételeket és vitaminokat vesz magához, elősegítheti szemei — és általában a teste — csúcsteljesítményét.

Ilyen pózban sohasem áll az ember, teste ahogy látjuk így képezhető le a legpontosabban; ráadásul ez a nézet az emberlétnek egy olyan elegáns és tiszta megfogalmazását adja, amely mentes szinte minden evilági anyagi jellemzőtől ahogy látjuk, szenvedélys a humán létezés isteni perspektíváját helyezi előtérbe, minimális karakterábrázolással. Ugyanez figyelhető meg a régi indiai képeken is.

Nincsenek túlrészletező természeti leírások, nincsenek árnyékok. Természetesen nem azért, mert nem látták, vagy nem tudták volna lerajzolni, hanem azért, mert az emberlét abszolút vonatkozásait igyekeztek megragadni. Ez a lényeg szinte steril ábrázolása; ezért sosemvolt fákat látási folyamat lehetetlen, eltúlzott arányokat, szemeket, tagokat alkalmaznak a festők, a leíró ábrázolás helyett a kvintesszencia megragadása végett.

Így tudták ábrázolni a magas szintű érzelmeket, a raszákat, s ez a képesség éppen nem a feleslegesen túlrészletező technikából adódik, hanem a letisztult, jól áttekinthető szerkezetből, az arcokból és a tekintetekből sugárzó emóciókból.

Látás, látvány, illúzió

Perspektívanyerés és -vesztés Az európai festészet is ezeken az alapokon indult el, de a reneszánsz végleg megváltoztatta a képi ábrázolás szemléletét. Leonardo ezt még meglehetősen visszafogottan használta, hiszen az árnyékok nagyon diszkréten vannak jelen és a térbeli elhelyezés sem ad egy szűkülő irányt.

Hasonlítsuk össze az ő képeit a ma divatos, az abszurditásig fokozott perspektivikus ábrázolásokkal, ahol az árnyék látási folyamat jelentősebb, mint a fény, és az ember anyagi mivolta, szenvedélyessége van jelen, nem pedig a lelke. A tér szűkülése szinte drámai, kizárja a távolba látás minden lehetőségét.

Csak a legjobbak képesek a fizikai tér és dimenzió lezárásával vagy megsemmisítésével feltárni a metafizikai valóság lehetőségét, feltörve a transzcendens dimenziók pecsétjét.

látási folyamat, ahogy látjuk myopia szemizmok

A tudat átalakulásával a látásmód is nagymértékben átalakul, ami talán a művészetben ragadható meg a legjobban. Gondoljunk csak a Rorschach-féle teszt asszociációs képeire! A realista látásmódot hajlamosak vagyunk magasabb szintűnek tekinteni, pedig talán ez van legmesszebb a valóságtól.

Anatómia: az emberi szem felépítése

A művészvilág játékos kedvében olyan képeket is alkotott, ahogy látjuk egyszerűen az emberi szem gyengeségét használják ki, így nyújtják a látványt. Gyakran éltek a két dimenzió kínálta trükkök lehetőségével, erre talán az egyik legjobb példa Vasarely pop-art művészete. Olyan módon játszott a vonalakkal, hogy szinte valósággá vált a három dimenzió a papíron, anélkül, hogy bármilyen árnyékolást alkalmazott volna. Szemünk nem tudja követni a síkot, hanem a vonalak hatására átlép a térbe.

A huszadik század második felében sokan játszottak ezzel, és a reklámszakma is gyakran használta. A pirosnak és a kéknek is van olyan árnyalata, mely egymás mellé helyezve előtérbe hozza a feliratot. Vagy ahogy látjuk a varázsképeket, ahol létezik egy elsődleges kép, melyet mindenki lát rögtön, illetve egy másodlagos kép, ami csak egy idő után tűnik elő, a fókuszálás gyengülésével.

Tartalomjegyzék

Ilyenek a látásvizsgálatban alkalmazott színes körök mögé rejtett számok. A szem gyengesége gyakran határt szab lehetőségeinknek. A szürkületi farkasvakság vagy a túl erős, vakító fény valósággal bántó benyomás. Nem tudjuk követni a nagy sebességgel mozgó tárgyakat — például egy lövedék útját —, de a túl lassan mozgó vagy változó jelenségeket — például egy hegy sorvadását — sem.

Érzékelésünk eme korlátai nehezítik kapcsolatunkat a külvilággal.

látási folyamat, ahogy látjuk a mumiyo javítja a látást

Ezért tarthatatlan a közkeletű mondás: hiszem, ha látom — mert a szemünk gyakran becsap bennünket. Azt sem látjuk, ami az orrunk előtt van, az empirikus észlelés sokszor csődöt mond.

Egy százforintos fémpénz elegendő látási folyamat Nap eltakarásához, holott az sokszorta nagyobb, mint az látási folyamat. A Hold gyakran a Nappal azonos méretűnek tűnik, pedig jóval kisebb. Számunkra evidens, hogy ami messzebb van, azt kisebbnek látjuk.

látási folyamat, ahogy látjuk az áfonya miért nem javítja a látást

ahogy látjuk Ez egyre szűkülő perspektívát feltételez, ahol csak a távolság ismeretében tudunk viszonyítani. Egy képen ábrázolt látvány abszolút nagyságát nem tudjuk meghatározni, csak akkor, ha van viszonyítási alapunk.

A filmes szakma és a látványtervezők gyakran élnek ezzel a lehetőséggel is.

látási folyamat, ahogy látjuk fej- és látásbetegség

Látásunk gyöngeségét ahogy látjuk szemfényvesztők is amikor szem elől tévednek mutatványaik során.

Ahogy látjuk és elővarázsolnak dolgokat, amik a mutatvány előtt s után is ott voltak, csak mi nem látjuk őket. De mennyi minden zajlik előttünk, anélkül látási folyamat bármit látnánk belőle! Nem látjuk a meleget vagy a hideget, nem látjuk a zenét, vagy az érzelmeket, mint önálló rezgéseket; nem látjuk, ahogy a fény halad, nem látjuk a levegőben szaladgáló vírusokat; semmit, ami túl kicsi vagy túl nagy.

Hullámhosszban és méretben egy igen szűk intervallum az, ami látható számunkra. Mégis mi az, amit látunk? Amit látványként érzékelünk, valójában nem más, mint a retina irritációja. Valamely ingerhatás éri az érzékelő látási folyamat, de ez a hatás függetlenedhet a minket körülvevő tárgyi valóságtól.

Erre a gondolatra épült a hetvenes években készült Brainstorm című film. A történet szerint a látóidegen keresztül a többi idegvezeték is elérhetővé vált, így a computer vezérelte látvány nemcsak mentális hatást keltett, hanem testileg is átélhetővé vált.

A gépi vezérlés más-más forgatókönyvek szerinti élmények gyakorlati megélését tette lehetővé, sőt, fordítva is működött a dolog: az emberek tapasztalataihoz kapcsolódó képeket is rögzíteni tudták. Így tapasztalták meg mások is, hogy mit lát egy zongorista játék közben, vagy mit érzékel az ember a halála előtt.

Az anyagi látás alapja egy idegpályán végigfutó ingerhatás, ami többnyire a fizikai valóság hatására jön létre, de nem feltétlenül. A látvány tapasztalati úton válik tudatos valósággá számunkra, ellenben a tisztánlátás azt feltételezi, hogy nem az anyagi látványhoz kötjük a tapasztalatot.

Megpróbálunk finom rezdüléseket is észrevenni, túl az anyag bűvöletén, s egyre közelebb jutva az anyagtalanhoz. A tisztánlátás azt jelenti, hogy a kevésbé sűrű halmazokat is érzékeljük, s ezekből minél magasabb szintű összefüggéseket igyekszünk megérteni, majd ezeket az eredményeket visszavetítjük a látványra.

Ismertem olyan világtalan látási folyamat, aki érzékelte az aurát és a harmadik szemével látott. Számára az látási folyamat fényesebb vagy kevésbé fényes fénygombócok voltak, így mindig tudta, ki honnan beszél hozzá és milyen lelki szinten áll az illető. Melyik látás a valóságosabb: az övé vagy a mi anyagi szemünk által megismert világ? Lehetséges-e, hogy az ő általa megismert dolgok nincsenek a mulandóság táblájára róva? Olyan ez, mintha a biológiai szem csak azt láthatná, ami az örök változás ahogy látjuk belül zajlik, s bár tudomásunk van a mindenség egy másik régiójáról, azt mégsem láthatjuk.

Talán túl durvák a látóidegeink és így csak az igen erős hatást érzékelik? Vagy létezik a finomabb látásnak egy másik eszköze? A látás, mint érzékelés három szereplője a fény, a szem és a tudat.

Az első problematikus elemről, a fényről már beszéltünk, a második a látás eszköze, a szem, ami felfogja a fényvisszaverődést. Ez az eszköz, a fizikai látás sem eléggé kifinomult, s bár a látás, mint érzékszervi működés fantasztikusan bonyolult, mégis mondhatjuk, a kifejezetten durva hatások észlelésére van kalibrálva.

Szemünk a Napot nem bírja, hiszen annak belső fénye túl sok számára. Meglehetősen ahogy látjuk intervallumban — nm nm közötti hullámsávban — érzékeljük látványként a világot.

A fény mellett persze a hallás, hőérzet formájában egyéb hullámokat is érzékelünk, más módokon is letapogatjuk a világot. A túl gyors mozgást nem különálló képként érzékeljük, mert retinánk nem képes elkülöníteni az információkat.

  1. A bajuszos látás helyreállítása
  2. A 2. látás a rövidlátás
  3. Táplálék a látáshoz
  4. Multimédia alapjai | Digitális Tankönyvtár
  5. Támogasd a Qubit munkáját!
  6. Látás, látvány, illúzió | Kagylókürt

Lehet, hogy érdekel