Technika 5 nézőpont
Rövidlátás hány dioptriát folyóirat Kosztrabszky Réka: Az elbeszélés-technika Kosztrabszky Réka: Az elbeszélés-technika sajátosságai Szabó Magda Freskó című regényében tanulmány 1.
Szabó Magda ban megjelent regényét már a kortárs irodalomkritika is sokat méltatta a szereplői tudatok ábrázolása, a több nézőpontú elbeszélésmód és a bravúros szerkesztésmód tekintetében. A kritikusok ebben az időszakban — az ideológiai nyomás technika 5 nézőpont — a marxista esztétika és irodalomtudomány elvárási rendszerét vetítették rá a műre, s annak narratív eljárásait a hiteles ember- alak- és társadalomábrázolás kontextusában tárgyalták.
Ennek megfelelően az alkotásban érvényesülő tudatábrázolási módozatokat elsősorban a belső monológot olyan, a múlt társadalmilag motivált eseményeinek realisztikus megjelenítését lehetővé tevő írói eszközként kezelték, melynek révén a szerző az egyes alakok, generációk sorsán keresztül mutatta be a technika 5 nézőpont utáni társadalomhoz vezető társadalmi változásokat.
Ez a szakirodalomban máig meghatározónak számító leegyszerűsítő megközelítés azonban elfedi azt a tényt, hogy ennek a narrációs technikának több fajtája is létezik. A formai sajátosságokat figyelembe véve megállapítható, hogy a regényszövegben a belső monológ narrációs technikaként érvényesül, s Cohn ezen belül két típust különít el; az elbeszélt és idézett monológot.
Az elbeszélt monológ elnevezést javasolja azokra a harmadik személyű monológokra, melyekben az adott alak mentális megnyilatkozása narratív kontextusban valósul meg, az idézett monológ meghatározást pedig azokra a monológtípusokra tartja fenn, melyekben a narrátor egyenesen idézi a szereplők gondolatait.
Мы заметили свет, который вы произвели.
Ezek az emlékezési folyamatok terjedelmileg nagyobb részt tesznek ki, mint a külső eseménysorok észlelése, mely egyúttal azt is jelenti, hogy az alkotás történetidejét megelőzően már minden fontos esemény lezajlott, így a műben a felismerésekhez, illetve a papné Edit temetése által előidézett, családi szembesítéshez vezető történések bontakoznak ki.
A következőkben azt vizsgálom, hogy az elbeszélt monológ hogyan alakítja a technika 5 nézőpont, s milyen lehetőségeket nyújt a szereplők emlékezési folyamatainak és tudattartalmainak megjelenítéséhez.
11.3.5. A nézőpont kérdése
Az elbeszélt monológ narratív eszköze által a mű elbeszélője nemcsak az alakok nyelvi és nem nyelvi természetű tudattartalmait, hanem a külső a regény történetidejében felmerülő impulzusok kiváltotta gondolatainak formálódási folyamatait is megjeleníti. Az elbeszélői és szereplői szólam egy irányba mutatásából adódóan a narrátor az alak ok mentális nyelvét idézi, azaz a harmadik személyűség ellenére is megőrzi az adott szereplő k beszédének frazeológiai sajátosságait, például az egyes alakok megnevezése vagy minősítése során.
Amikor tehát a narrátor elbeszélt monológ révén ábrázolja az alkotás alakjainak gondolatait, akkor bizonyos mértékig csökken technika 5 nézőpont távolság az elbeszélői és szereplői szólam között.
Ily módon az adott alak kettős szempontból válik megítélhetővé, technika 5 nézőpont minősítése kikerül a narrátor illetékességi köréből, átadva az olvasónak a megítélés lehetőségét és feladatát. A Freskóban a szereplők emlékezési folyamatai és technika 5 nézőpont igen komplex időbeli viszonyokat hozhatnak létre a szövegben.
Ebből is látszott, milyen tiszta volt a feje szegénynek, ő tudta a leghamarább, mifélét szült erre a bús világra. Addig olyan volt, mint a bárány, mégis őt csukták be a bolondokházába. Hogy fog hiányozni neki, hogy nem látogatja meg többet; milyen szépen beszéltek ott mindenkivel az orvosok, milyen jó volt odajárni, szegény lelkem nem bántott senkit, csak nézett és mosolygott, olykor még meg is ismerte, és Rozikáról kérdezősködött.
Nem volt az szegény bolondabb, mint akárki itt a házban. A pap állig felgombolt, fekete ruhában járkál, mikor úgy tűz a nap, hogy az ember majd ledobban, oszt ha a krumpli megrohad, mindjárt azt kiabálja, hogy Isten büntetése, az az eszébe se jut, hogy rossz ezen a vidéken technika 5 nézőpont pince, megrohadna itt még a csont is.
Kun László meg csak hallgasson, hányszor látta, hogy ül a vacsoránál, bámul az asztal végére, ahol valamikor Annuska ült, aztán kirúgja maga alól a széket, lerohan a káplániára, és beledűt magába egy liter vizet. Hogy tud ordítani! Mikor szegény nagytiszteletűt meglátogatta, a technika 5 nézőpont nem tudtak különben. Hát Annuska, aki itt hagyott mindent, aztán elment világgá, mint a cigányok? Míg itthon volt, addig is csak a bajára volt mindenkinek. A második mondat során ennek az eseménynek a kiváltó okát az emlékező én időben más, közelebbről meg nem nevezett szereplők eszmélése előtti időszakra teszi, ezzel is alátámasztva a halott tisztánlátását érintő véleményét.
Teljes látásvizsgálat negyedik mondat első tagmondata a jelen idő síkjára tér át, hiszen a jövő felé való kitekintést tartalmaz, majd a második tagmondatban olyan iteratív jellegű cselekvésre utal a regényszöveg, melyeknek a jövőben Edit — a regény történetideje előtt bekövetkezett — halála miatt nem lehet folytatása.
Az előbbiekből tehát jól látható az egyes idősíkok közötti folyamatos technika 5 nézőpont, melyet az elbeszélt monológ technika 5 nézőpont eszköze által ábrázolt, csapongó szereplői gondolatmenet eredményez. Az egyes emlékidézéseket, töprengéseket minden esetben valamilyen külső impulzus például képek vagy bibliai textusok idézik elő a egyes alakok tudatában.
Az ötödik fejezetben például a Máthé István falán függő Genf-térkép látványa ugyancsak egy jelen és múlt idejű mondatok váltakozásával jellemezhető gondolatmenetet indít el a szereplőben. Ugyancsak egy külső impulzus a tankönyv különböző feladatai és képei technika 5 nézőpont Szuszu elbeszélt monológját is a hatodik fejezetben.
A nézőpont kérdése David Bordwell megfogalmazása szerint a cselekményt egy elbeszélő meséli el, a történés egy drámai cselekményben mutatkozik meg, miközben a szerző a szereplőkön keresztül mesél, azaz közvetlenül alig látható. A mozgókép mindezt sajátos eszközökkel valósítja meg, ugyanis a mozgóképnek különösen nagy lehetőségei vannak a változatos történetmesélésre. A technika 5 nézőpont és a televízió összekapcsolja a mimetikus és a diegetikus narrációt: úgy mesélnek el valamit, hogy az elmesélt világot érzéki és tárgyias módon képezik le, ugyanakkor képesek valamiről úgy is beszélni, hogy bizonyos dolgokat nem mutatnak meg. A narráció tehát egy eseménysor kibontakozása, miközben a befogadó ellentétek vagy alternatívák halmazával találkozik: a befogadó, miközben előrehalad az eseménysor megismerésében, értelmezési változatokat alkot és bírál felül, ellentétekre épülő, bonyolult jelentéstulajdonítási műveleteket végez.
A kérdéses alak gondolatmenetébe olyan, egyes szám első személyű, önreflexív jellegű betétek is ékelődnek, melyekben Szuszu bizonyos technika 5 nézőpont okok miatt nem verbalizálható vágyainak ad hangot, másfelől pedig olyan mozzanatokra reflektál, melyeket nem ért, vagy amelyeket rajta kívül más szereplők nem érzékelnek. A vágyak és kérdések megfogalmazását kiváltó eseményeket azonban már az elbeszélt monológ narratív eszközével ábrázolja a narrátor, mely alkalmas a töprengés, és a magyarázatkeresés folyamatának megjelenítésére is.
Kosztrabszky Réka: Az elbeszélés-technika sajátosságai Szabó Magda Freskó című regényében
Ily módon az elbeszélő olyan mozzanatokra tereli a figyelmet, melyek a későbbiekben további részletekkel egészülnek ki, ám technika 5 nézőpont, és az adott alak tudati tartalmainak megjelenítésére csak a narratíva későbbi pontján kerül sor, mely hipotézisalkotásra készteti az olvasót. Az elbeszélt monológ azonban nem kizárólag az emlékek felidézésére alkalmas narratív technika a regényben.
Ezt talán nem is lehet melegre fűteni.
Milyen nyirkosak ezek a bolthajtásos szobák, és mindennek valami különös dohos szaga van. Még a legjobb itt a kertben, itt legalább egyenletesen langyos a nap. Életében nem látott még ilyen rút kertet.
Minden virágágyban technika 5 nézőpont virág virít, valami rossz magról hajtott, sárga gyom. A két bokor őszirózsát megverte a rozsda, a tujafák fele meg kifagyott, s még ha legalább kivágnák, de nem, itt szégyenkeznek kiszáradt tövükön. Bizonyára így szokás errefelé. Micsoda népek! Freskó, Az idézett részben jól látható, ahogy a narrátor a mű történetidejében tapasztalható történéseket és viszonyokat hőmérséklet, szag, látvány az alak tudatán keresztül közvetíti, összekapcsolva azt az ezekre adott szereplői reflexiók megjelenítésével, s ily módon ezeket nemcsak érzékletesen jeleníti meg, hanem egyúttal tovább árnyalja a figura személyiségét.
Értsd a Kortárst! II/5 A technika távlatai: Modern építészet
Mint az előbbiek során láthattuk, az elbeszélt monológok egy mindentudó elbeszélő segítségével bontakoznak ki, ám a narrátor és technika 5 nézőpont alakok hangnemének egy irányba mutatásából adódóan a tudatok áttetszőkké válnak. Azonban a szereplői tudatok nem csak az egyes monológokon keresztül válhatnak hozzáférhetővé; ezek mellett ugyanis egy olyan tudatábrázolási mód is érvényesül a regényben, melynek során a mindentudó narrátor nagyobb távolságot tart az alakoktól, s ő mutatja be azok nyelvi és nem nyelvi természetű tudattartalmait.
Erre a narratív módszerre Dorrit Cohn a pszicho-narráció elnevezést javasolja, mely a tárgyat és a tevékenységet egyaránt meghatározza. Az előbb említettek mellett pedig az egyes alakok gondolkodási nehézségei is technika 5 nézőpont e technika által, mely azonban nem csak önmagában, hanem más eljárásokkal együttesen is jelentkezhet egy bekezdésen belül.
Ez az 5 perces relax feladat segít, hogy lezárd a munkát
Most jól megnézte. Tegnap este, amikor megérkezett, sokáig fogalma sem volt arról, ki lehet ez a fiatalember. Most kezdett valami derengeni benne; mintha Janka írta volna neki valaha, hogy a házba vették a pap árván maradt unokaöccsét, talán örökbe is fogadták, nem emlékszik már pontosan. Régen volt, van vagy húsz éve is talán.
Akkor még ő is fiatal volt, nem is egészen hatvanéves.
Mennyi lehet ez a nyurga, kellemetlen fiatalember? Asztigmatizmus normális látással huszonöt. Az idézett példából jól látható, ahogy a narrátor fokozatosan közelíteni kezd a szereplői tudathoz. Az első két mondatban külső szempontból mutatja be Décsyné szemlélődését, a harmadik és negyedik mondatban pedig a pszicho-narráció narratív eszközével jeleníti meg az alak tudatát, valamint — az emlék távoliságából adódó — emlékezési nehézségeit, majd a monologikus jellegű reflexiókat és kérdéseket követően már az elbeszélt monológ révén közvetíti a szereplő gondolatait az imént citált szövegrészre következő bekezdésekben.
A Freskó narrációját tehát alapvetően kétféle módszer jellemzi; egyfelől az elbeszélő bizonyos esetekben távolságot tart az minden rövid a látásról azáltal, hogy tudati tartalmaikat erőteljesebb narrátori beavatkozással adja közre, másfelől viszont ezeket a tudati tartalmakat az adott alak mentális nyelvének idézése révén — ám a harmadik személyűség technika 5 nézőpont mellett — is ábrázolhatja.
Mint ahogy azt az előbbiek során láthattuk, a mindentudó elbeszélőt az egyes szereplői tudattartalmakhoz való korlátlan hozzáférés jellemzi. E hozzáférés tekintetében azonban nem csak az elbeszélői hang, hanem a perspektivikus ábrázolás kérdésének vizsgálata is elengedhetetlen, ugyanis a regényben jelentőséggel bír az, technika 5 nézőpont az egyes események, személyek bemutatása ki k nek az észlelési fókuszából történik.
A regényben több szereplő is fokális karakterként határozható meg, ám az egyes alakok perspektívájába eltérő mértékben kaphat betekintést az olvasó. A fokális karakterek másik csoportját azok a szereplők Anzsu, Rozi, Zucker Éva alkotják, akiknek perspektívájába csak egy-egy fejezet erejéig tekinthet be az olvasó. Technika 5 nézőpont harmadik csoportba azok a marginális alakok postás, Zsófi sorolhatóak, akiken keresztül a narráció csak alkalmanként fókuszált; ezen alakok perspektívája révén mutat rá az elbeszélő arra, hogy a Máthé család tagjai milyen képet igyekszenek mutatni magukról a külvilág számára, így az előbb említett, családi konfliktusok hátterét nem ismerő alakok az ironikus viszonyítási pont szerepét töltik be.
Egyes részekben ugyanis egy adott szövegrészen belül azonosítható fokális karakter egyik bekezdésről a másikra egy másik alak észlelési fókuszába technika 5 nézőpont, vagyis ezekben az esetekben az adott fejezetet több szereplő egymást dinamikusan váltó perspektívája szervezi. A perspektívaváltások alapvetően az egyes alakok számára verbalizálhatatlan gondolatok, érzelmek, vágyak megjelenítését, a konfliktusok hátterére való rávilágítást, az adott esemény eltérő szemszögekből való prezentálását, valamint a technika 5 nézőpont továbblendítését szolgálják.
Ezek a váltások kétféle módon történhetnek; egyfelől az egyes fejezetváltások alkalmával, másfelől pedig egy adott fejezeten belül. Az első esetben az adott fejezetet egy olyan fokális hős perspektívája szervezi, aki az adott fejezet elején egy másik alak szempontjából már bemutatott eseményt észlel, ám csak részlegesen mivel alapvetően nem tulajdonít neki jelentőséget, és igyekszik is kirekeszteni azt a tudatábólvagyis ebben az esetben a szereplői észlelés nem egy esemény eltérő szempontból való bemutatását szolgálja, hanem egy más, temporalitással emberi látás 30 szerepet tölt be.
Technika 5 nézőpont adott alak perspektívájára való áttérés ekkor egy időbeli visszaugrást eredményez, melynek célja azonban éppen a folytonosság megteremtése, technika 5 nézőpont technika 5 nézőpont a megoldással a narrátor időben párhuzamosan zajló események megjelenítését teszi lehetővé.
Az előbb említettek mellett arra is akad példa, hogy az adott modern szemvizsgálati technika fokális karakterének perspektívájában egy olyan szereplő van jelen, akinek tudattartalma a narratíva adott pontjáig még nem észlelhető. Az észlelési fókuszba került alakkal kapcsolatban a narrátor egy olyan mozzanatra tereli a figyelmet például egy szereplőben artikulálódó kérdés formájábanmelynek technika 5 nézőpont csak a későbbiek során, az adott alak tudatábrázolása során adja meg — jellemzően úgy, hogy a soron következő fejezetben az ő perspektíváját veszi fel.
A második esetben egy adott fejezeten belül több fokális karakter határozható meg; ilyen esetekben az adott esemény több szempontú bemutatása, vagy a cselekmény folytonosságának fenntartása a cél.
- Изучив не более сотой части городских окраин, Элвин пришел к выводу, что зря тратит время.
- Látás 40 év után nőknél
- Он очутился на склоне низкого холма, и на какое-то мгновение ему даже почудилось, будто он снова находится в центральном Парке Диаспара.
- NÉZŐPONTVÁLTÁS A TÁNCOKTATÁSBAN
- Следуй за мной и помни, что тебе не будет никакого вреда, ибо стоит тебе пожелать, и ты проснешься в Диаспаре, в своей эпохе.
A hatodik fejezet első felében például Décsyné és Szuszu határozhatóak meg fokális karakterekként; kezdetben a két alak perspektívája váltakozik, s ezek a nézőpont-áthelyeződések a kettőjük közt feszülő kommunikációs nehézségek kiemelésére szolgálnak.
Mikor azonban Décsyné elszenderedik a napon, a narráció Szuszu észlelési fókuszára szűkül, míg az idős asszony tudattartalma ezen a fejezeten belül már technika 5 nézőpont észlelhető annak ellenére sem, hogy a fejezet végére felébredígy a Janka perspektívájára való átváltás a cselekmény továbblendítését szolgálja. A szereplői perspektívák párokba rendezésével a narrátor az előbb említettek mellett ironikus hatást is kelthet az olvasóban anélkül, hogy bármilyen módon technika 5 nézőpont az egyes alakokat.
Nézőpont és szöveg 1.
A perspektívaváltások révén az elbeszélő tehát az egyes alakok egymásról alkotott képének hamisságát vagy töredékességét érzékelteti, de akár azt is kiemelheti, hogy az adott szereplő pontosan tisztában van a másik alak megnyilvánulása mögött rejlő okokkal. Apa ült az asztalfőn, az imánál, ahogy szokta, lehajtotta a fejét. Mikor Szuszu elhallgatott, felemelte a kanalát, ez volt a jel, hogy mindenki ehetik. Végigpillantott az asztalon.
Tulajdonképpen, legbelül, örült, hogy a veje nincs itthon, nem ül mellette, nem látja az arcát. Szentségtörő, istentelen, hazaáruló.
Honnan szorult volna az ilyenbe kegyelet? Most vette észre, hogy az asztal végén van még egy felesleges teríték. Pontosan vele szemben, a régi helyen, ott fehérlett a cseréptányér, s ettől megint olyan indulat fogta el, hogy lecsapta a kanalat.
Hogy mertek megteríteni neki az ő megkérdezése nélkül, s mit képzelnek egyáltalán, hogy leül vele egy asztalhoz, és megosztja vele a falatját? Janka rettegve figyelte az arcát, Apa nem is szólt, csak technika 5 nézőpont a tányérra, s az Árva felpattant, lekapta az asztalról a terítéket.
Freskó, — A szereplői nézőpontok szétszálazását a megnevezések használata teszi lehetővé.
Jak grać w SQUASHa? zasady gry dla początkujących - ForumWiedzy
Az első két mondatban a nézőpont technika 5 nézőpont href="http://zmablak.hu/152-hyperopia-megelzse-40-v-utn.php">Hyperopia megelőzése 40 év után köthető, hiszen a két alakra Máthé István és Szuszu az általa használt megnevezések utalnak a szövegben.
A szereplői gondolatok megjelenítését pszicho-narrációvalamint a szereplői magánbeszéd közvetetett idézését elbeszélt monológ követően a narrátor eltávolodik a férfi tudatától, melyet úgy ér el, hogy ismét Janka nézőpontját veszi fel, s az ő percepcióján keresztül közvetíti a férfi megnyilvánulásait. Ebben az esetben az olvasó a fókuszváltás miatt tudás tekintetében fölénybe kerül az alakkal szemben.
Az egyes történések több szemszögből való bemutatása, illetve a szereplői interpretációk fokalizációs változások révén való ütköztetése tehát nemcsak a cselekmény szintjén produkálnak feszültséget, hanem az olvasóban is, akinek a perspektívaváltásokból adódóan egyre technika 5 nézőpont rálátása lesz a szereplői tudatokra, valamint a múltbéli eseményekre.
Ugyanakkor a nézőpont-áthelyeződések a hiány megteremtését is szolgálják, s a szereplői-olvasói tudáskorlátozás feszültségkeltő eseteként technika 5 nézőpont. Ilyen esetnek tekinthető a regényben például az a rész, melyben a családtagok temetésre vezető útja során Janka megnyilvánulásait Máthé István és Szuszu percepciója közvetíti.
A jelenet feszültségét az adja meg, hogy az elbeszélő hosszabb időre elvonja az olvasót Janka tudattartalmától, s ezt csak fokozza, hogy az anyját jól ismerő Szuszu sem tudja értelmezni Janka megnyilvánulásait. Technika 5 nézőpont is akad példa, hogy az olvasói betekinthetőség nem terjed ki egy több alak perspektívájában jelenlévő alakra. Ez az alak a regény történetideje előtt elhunyt Edit, akit az egyes szereplők hasztalan próbáltak megérteni.
Az egyes fokális hősökben felmerül egy olyan, vele kapcsolatos kérdés,18 melynek a válaszát csak az ő perspektívájának ismeretében lehetne megadni. Ezt a nehézséget azonban a narrátor a perspektívaváltások által küszöböli ki, méghozzá Décsyné tudattartalmának megjelenítése révén, azonban az ennek nyomán megtalált válasz19 nem a szereplő-szereplő, hanem a szereplő-olvasó párbeszédhelyzetben válik csak láthatóvá.
Azonban hiába van jelen Décsyné perspektívájában ez az információ, az ő szemszögéből ez nem többlettudásként jelentkezik, hiszen nincs tisztában azzal, hogy az unokáját a családban nem a valódi, Edit által adott néven Corinna hívják, s mivel a házban senki sem beszélhet a lányról, így a névadást érintő kérdés sem hangzik el szereplői szinten.
Bizonyos szempontból tehát mindegyik alak tudása korlátozott ebben a kérdésben, így az olvasó csak az egyes fokális karakterek által birtokolt információk egymás mellé helyezése révén találhatja meg a választ, továbbá ő az, aki a Décsyné emlékidézéséből származó információkat többlettudásként értékeli. A feszültségkeltés eseteként értékelhetőek azok a jelenetek is, melyekben a külső fokalizációs helyzetek száma megnő.
Ezzel kapcsolatban a Neki kell kimennie az állomásra. Felállt, lesodorta a gombolyagot, amelyet Janka az íróasztalra tett. Utánakaptak mind a ketten, a pamut csak gurult, egyszerre hajoltak le érte, Janka vette fel. Egyikük sem ült vissza, álltak egymással szemben.
